CÍMLAP
|
TARTALOM, ELŐSZÓ |
Tartalom
ELSÖ KÖNYV:
ANYAGI ÁLLADALOM.
Első szakasz.
Mértani álladalom.
Első czikkely.
A felszín álladalma.
1. §. A felszín fekvése
2. §. Határai
3. §. Nagysága
4. §. Politicai osztályok kiterjedése
5. §. A felszínnek haszonvehetősége szerinti osztályai
Második czikkely.
A felszín vonalos állama.
6. §. A felszín köre, széle, hossza
7. §. Hegyei
8. §. A hegyek, hosszasági irányban
9. §. A hegyek, magassági irányban
10. §. Rónaságok
11. §. A vizek álladalma
12. §. A tavak
Második szakasz.
Természetleirási álladalom.
13. §. Légköri álladalom
14. §. Földköri állam
Első czikkely.
Életműszeretlenek országa
15. §. Vegytani tünemények
16. §. Ásványos vizek. Hideg fürdők
17. §. Meleg fürdök. Keserü- és crustáló-vizek
18. §. Grották. Kénes barlangok. Csigahalmok. Kövesedések
19. §. Festői ritkaságok. Hegyrepedések. A Detonáta. Zuhatagok sat.
20. §. Az ásványok álladalma
21. §. Földek. Kövek
22. §. Égények: Büdöskő, kőszén sat.
23. §. Savak: Konyhasó. Hamúzsír sat.
24. §. Érczek. Arany- és ezüst-bányászat
25. §. Tellur. Réz. Vas. Ólom sat.
26. §. Kéneső, Vitriol sat.
Második czikkely.
Az életmüszeresek országa.
A.) Növények.
27. §. A termő felület minő- és mennyisége
28. §. Erdők
29. §. Szőlők és borok
30. §. Gyümölcsösök, Faiskolák. Gyümölcsök
31. §. Virágházi gyümölcsök. Eperfák
32. §. Rét és legelő
33. §. Szántóföld és gabonák
34. §. Vetemények
35. §. Kereskedési növények: Dohány. Len. Kender sat.
36. §. Visszatekintés földészetünkre
Harmadik czikkely.
B.) Állatok országa.
37. §. Férgek osztálya. Vérszipó
38. §. Bogarak osztálya. Méh. Selyembogár
39. §, Halak. Kétlakuak
40. §. Madár és majorság
41. §. Emlősök: Vadak
42. §. Szelíd emlősök: Disznó. Kecske. Juh
43. §. Ökör. Tehén. Bival
44. §. Ló. Öszvér. Szamár
45. §. Kutya. Macska
46. §. Jegyzések barom-tenyésztésünkre
Harmadik szakasz.
Ember körüli physiographia.
Első czikkely.
A népesség.
41. §. A népesség száma
48. §. Népszaparitási eszközök: Telepités. Házasság. Lelenczház. Kórházok. Kisdedóvódák. Szegény-intézetek. Himlő-óltás sat.
49. §. A lakhelyek álladalma. Városok. Faluk sat.
50. §. A lakosok nyelvök szerint
51. §. A magyarok, eredete, jelleme, száma
52. §. A székelyek " " "
53. §. A szászok " " "
54. §. Az oláhok " " "
55. §. Az örmények " " "
56. §. A görögök " " "
57. §. A zsidók " " "
58. §. A czigányok " " "
59. §. Bolgárok, oroszok, lengyelek, morvák, ráczok, tótok, svábok sat.
60. §. A lakosok, kiváltságaik szerint: Nemes. Honoratior. Polgár. Nemtelen
61. §. A lakosok életmódjok szerint: Papok. Tanitók. Tisztviselők. Gyógyászok. Kézmivesek. Földmivesek. Katonák. Koldusok
Második czikkely.
A műipar.
62. §. Átalános nézetek
63. §. Ásványországi gyártmány
64. §. Növényországi gyártmány
65. §. Állatországi gyártmányok
Harmadik czikkely.
A kereskedés.
66. §. Átalános előismeretek
1) A kereskedési eszközök.
67. §. Pénz és pénz-rendszer
68. §. Mérték és súly-rendszer
69. §. A posta
70. §. A kereskedelmi fő-útvonalok
71. §. Passusok. Veszteglő-intézetek és karminczadok
A Magyarhonba menő útak
72. §. Vízi-útak és a rajtok folyó tutajozás és hajózás
73. §. Országos- és heti-vásárok. Társulatok
74. §. Agentiák. Szerződések
2.) A kereskedés állama.
75. §. Belföldi kereskedés
76. §. Külfölddeli kereskedés
MÁSODIK KÖNYV.
A SZELLEMI ERŐK ÁLLADALMA
Első szakasz.
Tudomány és mivészet.
77. §. Hajdan és most
Első czikkely.
Tudomány művészet az iskolákban.
78. §. Népiskolák. Kisdedóvódák
79. §. Polgári- és reál-iskolák
Előszó
Tizenhét évi könyvárusi s kiadói pályám folytában, mindig főtörekvésem volt hazánk iródalmát czél- és korszerü mivek kiadásával gazdagitani; mindazonáltal legforróbb ohajtásaim közé tartozott Erdély statistikája s geographiája kiadhatása. Mert a mellett, hogy szinte oly szükségünk van reájok mint a mindennapi kenyérre, gyakran fülig kelle pirulnom ha magyarhoni útazó kereskedésemben ilyeket kerese, s nekem nincsennel kelle felelnem.
Én a nehány ezeret, mit e művek kiadása igényel elszántom, s felszólitám azokat kik Erdély ismeretével foglalkoznak; de mindeniktől üres kosarat kaptam. Végre segitett a sors: 1842-ben jelen munka szerzője fellépett "Székelyhonról" irt röpiratával, s munkájában vonásait látám egy embernek kit én kerestem, s tanár Brassai Samu ajánlatára egyezményre léptem.
érzé e munka írója, s többször panaszkodott e mű dolgozása folytában a roppant akadályokról, mikkel küzdenie kellett s mégis néhol le nem küzdheté; de én azzal vigasztalám: tökéletes statistikája a föld egy birodalmának sincs, adunk a lehető legjobbat, s ez is nyereség akkor, mikor e mezőt parlagan kaptuk.
igy veszi az olvasó rég melegitett eszmémet, s az iró öt évi fáradalma első kötetét. A munka terjedelme, az adatok halmaza mindenesetre érdem, és szükséget pótol akkor, midőn ennek nagy részét az iró magán útazásának, levelezésének, gyüjtögetésének köszönhetni.
Azonban egy nehány lelkes főúr, s nehány ügy-barátnak az iróval kezet fogva, köszönetet kell szavaznom adatok közlésiért. S bár igen nagyban valánk sokaktól segitve, mégis éreztük a hiányt, mit itt ott teljességgel nem fedezheténk. Azért felszólitok mindent, legyen szives jegyzeteket tenni olvasásánál, minthogy sokkal könnyebb birálni, hiányokat felfedezni, mint a munkát megirni. S jegyzeteit mindennek bérmentetlen levélben elfogadom, hogy egy második kiadásra a lehető hiányok potlására az irónak ez által is segitségére legyek.
Kolozsvártt, mart. 16-kán 1846.
TILSCH JÁNOS,
könyvárus és kiadó