Dal
(vissza, Szabolcsba)

Vitorlás
nincsen, se
kivénhedt
tutaj.

De szállnék
tengerre,
a hullám
szilaj!:

homoksó
domboldal,
időszörny-
taraj.

Kiáltoz
egy bálna,
nem értem,
hadar.

Amarrább
és erre?,
feladnám
hamar?

Alám nő,
burjánz a
gaz és nem
zavar,

de erdős
szívembe'
miért nincs
avar!?

Anyám szép
dunyhája,
virág sem
takar,

anyám azt
énekli,
sosem volt
a Dal!

Imából,
szóból a
hiányzó
maradt,

akácút:
gyermekkor,
amit szél
kapart...

 

Szabó Tibor: A csorda

 

© Kállai Emőd, 2006.