CÍMLAP
|
Etnikai és nemzeti azonosságtudat Dunabogdányban TARTALOM, FÜLSZÖVEG |
Tartalom
Előszó
1. Bevezetés
1.1. A kutatás témája
1.2. A minta és a vizsgálat módszerei
1.2.1. Adatfelvétel
1.2.2. Az anyag feldolgozása
2. Identitásdimenziók
2.1. Az identitás mint tudásszociológiai és szociálpszichológiai kategória
2.2. Az identitás mint társadalmi és történeti kategória
2.3. Etnikai dimenzió
2.3.1. Etnikai csoport és csoporttagság
2.3.2. A határ és ami mögötte van
2.3.3. Etnikai identitás
2.4. Nemzeti dimenzió
2.4.1. A nemzet
2.4.2. Nemzeti identitás
3. Névhasználat
3.1. Név, származás, csoporttagság etnikai dimenzióban
3.1.1. Bevezetés
3.1.2. Ki a sváb?
3.2. Név és csoporttagság nemzeti dimenzióban
3.2.1. Ki a magyar?
3.3. Családnevek és keresztnevek
3.4. Szituatív névhasználat
4. Nyelvhasználat
4.1. Bevezetés
4.2. A nyelvhasználat vizsgálatának szempontjai
4.3. Kétnyelvűség, diglosszia
4.4. Anyanyelv, származás, identitás
4.5. Generációs különbségek a nyelvhasználati szokásokban
4.5.1. Az első generáció felmenői
4.5.2. Az első generáció
4.5.3. A második generáció
4.5.4. A harmadik generáció
4.6. Nyelvhasználat és identitás
5. Tematizációk
5.1. Bevezetés
5.2. Demográfiai tematizáció
5.3. Antropológiai és pszichológiai tematizáció
5.4. Természeti-földrajzi tematizáció
5.5. Gazdasági tematizáció
5.6. Társadalmi tematizáció
5.7. Történelmi tematizáció
5.7.1. Dunabogdány történelme a svábok betelepedése után
5.7.2. A magyar történelmi tudat kialakulása
5.7.3. A történelemi tematizáció hívószavai
5.7.4. A közös történelmi sors szétválása
5.8. Politikai tematizáció
5.8.1. A politikai tematizáció hívószavai
5.9. Kulturális tematizáció, kulturális reprezentáció
5.9.1. Az identitás kulturális gyökerei
5.9.2. Zene, tánc, szokások
5.9.3. Nemzeti ünnepek, szimbólumok
5.9.4. A kulturális tematizáció hívószavai
5.10. Összefoglalás
6. Vallás, vallásosság, hit
6.1. Katolicizmus és etnikai identitás
6.1.1. Vallás és túlélés
6.1.2. Hitélet és vallási nyelvhasználat
6.1.3. Párválasztás, házasságkötés
6.1.4. Ünnepnapok
6.2. Vallás és nemzet
6.3. A kettős kötésű vallás
7. Hol a haza?
7.1. Állam, haza, nemzet - történelmi dimenzióban
7.2. Vaterland és Heimat
7.3. Kitelepítés és visszatérés
8. Interetnikus kapcsolatok és etnikai hierarchia
8.1. Az interetnikus kapcsolatok jellemzői
8.2. A többség - kisebbség viszonya
8.3. Svábok és magyarok
8.3.1. Falubeli többség...
8.3.2. ...országos kisebbség
8.4. Svábok és svábok
8.5. Svábok és németek
9. Asszimiláció és túlélés
9.1. Bevezetés
9.2. Asszimiláció a történelemben
9.3. Akkulturáció
9.4. Strukturális asszimiláció - mobilitás
9.5. Maritális asszimiláció
9.6. Identifikációs asszimiláció
9.7. Attitűd- és a viselkedéselfogadási asszimiláció
9.8. Civil asszimiláció
9.9. Asszimiláció, etnikai és nemzeti identitás
9.10. Identitásőrzés és identitásváltás
9.11. Harmónia és disszonancia
10. Kettős identitás: etnikai csoport a nemzetben
10.1. Etnikai identitás és határ
10.2. A magyar nemzethez tartozás és a magyar nemzeti identitás
10.3. Az etnikai csoportkultúra megőrzése és az etnikai szocializáció
10.4. Nemzeti szocializáció
10.5. A kettős identitás szerkezete
10.5.1. Funkcióelkülönülések
10.5.2. Értékek, értékrendszer
10.5.3. Etnikai értékek
10.5.4. Nemzeti értékek
10.5.5. Értékkonfliktus
10.6. Identitásegyensúly, identitáskonfliktus
10.7. A kettős identitás kauzális modellje
10.7.1. Egyensúlyban lévő identitás
10.7.2. Konfliktusos identitás
10.7.3. Elveszett identitás
10.7.4. Újra felfedezett identitás
10.7.5. Visszaszerzett identitás
11. A svábságtól a németség felé
Köszönetnyilvánítás
Sváb magyarok (Csepeli György utószava)
Bibliográfia
Képek
Fülszöveg
Honnan származom, hol van a hazám, tudom-e, merem-e vállalni kisebbségi helyzetem, hány generáció a részleges és a teljes asszimiláció? Ezen problémák tudományos vizsgálata számunkra, az érintettek számára, olyan szempontokat vetnek fel, melyeket eddig talán éreztünk, de nem tudtunk megfogalmazni. Aki közülünk elolvassa ezt a munkát, most már kénytelen lesz önvizsgálatot tartani és elgondolkodni az elemzés következtetésein. Köszönetünket fejezzük ki a szerzőnek, hogy a kutatása során felmerült kérdésekre a mi falunkban készített interjúkon keresztül keresi a válaszokat. Azok a gyűjtések, melyek a könyvben idézetek formájában megjelennek, dokumentum értékűek, jelentős részük sajnos már megismételhetetlen. Kívánom, hogy a téma iránt érdeklődők alapkönyvként, a magyarországi nemzetiségiek ajánlott irodalomként, a dunabogdányiak kötelező olvasmányként forgassák.
Schuszter József, Dunabogdány község polgármestere
A nemzeti kisebbségek identitásának vizsgálata a 20. században nagyon időszerű és fontos feladat. A német kisebbség identitásának szerveződése, a többséghez való viszonya, az együttélés interetnikus viszonylatai olyan izgalmas kérdések, melyeket a szerző egy hazai sváb falu szociológiai és kultúrantropológiai vizsgálata során elemez. Különös érdeklődésre tarthatnak számot a könyv azon részei, amelyek a kisebbségi etnikai identitás mellett a többségi magyarsággal közösnek tekintett nemzeti identitás alakulását és fenntartását mutatják be.
Manherz Károly, egyetemi tanár, az ELTE BTK Germanisztikai Intézete igazgatója
Az értekezés legfontosabb új eredményének és érdemének azt tekintem, hogy a korunkig jellemző pluralisztikus identitás oly gyakran - bár jobbára elvontan és normatív hangsúllyal emlegetett - fogalmát képes volt kézzelfoghatóvá és érzékletesen szemléletessé tenni. A szerző idevágó eredményei messze túlmutatnak a szűkebben vett téma határain, és paradigmatikus szerepet játszanak a hasonló témakörben folyó, s oly nyomasztóan sürgető kutatásokban, mint például a magyar-zsidó vagy a magyar-cigány identitás vizsgálata.
Pataki Ferenc, akadémikus, ny. egyetemi tanár