Tétel adatlapja
CÍMLAP
Kerekes György
A kubai forradalom,
1959-1975


TARTALOM, ELŐSZÓ



Tartalom

Előszó
Bevezetés

I. A demokratikus népforradalom győzelme és megszilárdulása (1959-1961)

  1. A népi hatalom kialakulása (1959-1960)
  2. A nemzeti szuverenitás jegyében
    1. Az első külpolitikai lépések
    2. Népszerű intézkedések, reformok
  3. A földreform
    1. A földreform szükségessége
    2. A reform előzményei
    3. A kubai földreform tartalma és néhány sajátossága
  4. Kuba és az Egyesült Államok viszonyának megromlása. A nemzetközi kapcsolatok kiszélesítésére irányuló kubai törekvések
  5. A forradalom radikalizálódása, további előretörése. Az osztályharc kiéleződése
    1. A földreform végrehajtásának néhány tapasztalata
    2. Az első oktatási törvények
    3. Antiimperialista és antikapitalista intézkedések
    4. A forradalmi erők öntudatának, szervezettségének növekedése
  6. Kuba nemzetközi helyzete. A külpolitikai orientáció módosulása
    1. Helyzetfelmérés és taktikai következtetések
    2. Szövetségesek keresése
    3. A gazdasági fejlődés meggyorsításáért

II. A forradalom szocialista jellegének megerősödése

  1. A fordulat jellemzői
    1. A fordulat nemzetközi feltételei
    2. A "cukorcsata" kibontakozása
    3. Diplomáciai csatározások
    4. Helyzetelemzés
    5. Az Első Havannai Nyilatkozat
    6. Fidel Castro az ENSZ-ben
    7. Erőgyűjtés
    8. A gazdasági kapcsolatok megszűnése az Egyesült Államokkal. A "fordulat" betetőzése
    9. A forradalom ellenségei elhagyják az országot
    10. A diplomáciai kapcsolatok megszakítása
  2. A Playa Cigón-i invázió. A forradalmi erők győzelme
    1. Készenlétben
    2. Az invázió előkészítése
    3. A Playa Girón-i invázió és a kubai győzelem
    4. Playa Cirón tanulságai
  3. A társadalmi osztályok és rétegek magatartása a forradalomban, különösen a fordulat időszakában
    1. Az oligarchia
    2. A burzsoázia
    3. Középrétegek
    4. A parasztság
    5. A munkásosztály
  4. A kubai forradalom jellege

III. Harc a forradalmi Kuba fennmaradásáért. A szocialista rendszer konszolidációja

  1. Kuba és az Egyesült Államok viszonya a zsoldos invázió után
  2. A szocialista építés kezdeti szakasza. Az első négyéves terv
    1. A gazdasági kapcsolatok szélesítése a szocialista országokkal
    2. Belpolitikai intézkedések
  3. Békében együtt élni a latin-amerikai országokkal. Az első Punta del Este-i konferencia
    1. A Punta del Este-i értekezlet előkészületei
    2. Az első Punta del Este-i tanácskozás (1961. augusztus 5-17.)
  4. Kuba nemzetközi pozíciójának megszilárdítása
    1. Kuba részvétele az el nem kötelezett országok tanácskozásain
    2. Dorticós köztársasági elnök látogatása Prágában, Moszkvában és Pekingben
  5. A kulturális forradalom első sikerei
    1. A kulturális felemelkedés érdekében tett fontosabb intézkedések
    2. Az írástudatlanság felszámolása
  6. Az agresszió veszélyének növekedése. A második Punta del Este-i értekezlet
    1. Az Egyesült Államok és Kuba 1961 második felében
    2. A második Punta del Este-i értekezlet (1962. január 22.)
  7. A Második Havannai Nyilatkozat
  8. Fegyveres agresszió helyett gazdasági blokád
  9. Az osztályharc kiéleződése. A gazdasági stabilizálását célzó intézkedések
  10. A hatalom megszilárdítása. A proletárdiktatúra rendszerének kiépülése
    1. A törvényhozás
    2. Helyi szervek
    3. A Forradalmi Védelmi Bizottságok (CDR)
    4. A fegyveres erők
    5. A bíróságok
    6. A szakszervezetek
    7. Az ifjúsági mozgalom
    8. Az egységes forradalmi párt kialakulása
  11. A karib-tengeri válság
    1. A válság kibontakozása
    2. Lázas előkészületek
    3. Kritikus napok (1962. október 22-28.)
    4. A válság megoldása

IV. Útkeresés. A szocializmus építésének kibontakozása (1963. január - 1965. október)

  1. Fidel Castro első moszkvai utazása
  2. A második agrárreform. A kubai mezőgazdaság helyzete
    1. Az 1963. októberi földreformtörvény tartalma, jelentősége
    2. A mezőgazdasági termelés helyzete
    3. Tervek, eredmények
  3. Fidel Castro második moszkvai utazása
  4. A kubai gazdaság helyzete. Fejlesztés elképzelések
    1. A szocializmus építésének "hogyan"-járól
    2. A cukortermelés új népgazdasági megítélése
    3. A gazdaság konszolidálása. Az ipar helyzete
    4. Külkereskedelem
    5. Közlekedési problémák
    6. Életfeltételek
  5. Kulturális eredmények
  6. "A XXI. század emberének" megteremtéséről
  7. Az állami és társadalmi tevékenység néhány jellemző vonása
    1. A fegyveres erők
    2. A népbíróságok
    3. A szakszervezetek
    4. Az egységes párt kialakításának folyamata
  8. A nemzetközi helyzet alakulása. Kuba és az Egyesült Államok viszonya
    1. A "vörös érsek" Kubában
    2. 59 amerikai diák Kubában
    3. Fidel Castro a nemzetközi helyzetről és Kennedy elnök meggyilkolásáról
    4. Interjú a New York Times-ban Fidel Castróval
    5. Az AÁSZ külügyminiszteri értekezlete
    6. A Santiago de Cuba-i Nyilatkozat
    7. Újabb diákcsoportok kubai látogatása
    8. Kuba az el nem kötelezett országok kairói értekezletén
    9. A latin-amerikai kommunista pártok havannai találkozója
    10. Francia parlamenti delegáció látogatása Kubában
    11. Az Egyesült Államok latin-amerikai politikájának "megkeményedése"
  9. A kivándorlás ismételt engedélyezése

V. A szocializmus és a kommunizmus egyidejű építésének terve (1965-1970)

  1. Az 1965. szeptember 30. és október 3. között megtartott tanácskozások jelentősége
    1. A helyi hatalom továbbfejlesztéséről
    2. A párttal kapcsolatos döntések
    3. Ideológiai problémákról
    4. Ernesto Che Guevara kiválása a kubai vezetésből
  2. A havannai Trikontinentális Értekezlet (1966. január)
    1. Előkészületek
    2. Fontos állásfoglalások és döntések a Trikontinentális Értekezleten
    3. Fidel Castro beszéde a Trikontinentális Értekezlet után
  3. Nyilvános vita a kínai kormánnyal
  4. Nézeteltérések Kuba és Chile között
  5. A szocializmus és a kommunizmus egy időben történő építéséről vallott koncepció gazdagodása
    1. Szemléleti kérdések
    2. Az ifjúság, az új ember neveléséről
    3. A gazdasági irányítás rendszere
  6. A Latin-amerikai Szolidaritási Szervezet (OLAS) értekezlete
    1. Előzmények
    2. Tanulságos viták
    3. A határozatokról
    4. Fidel Castro záróbeszéde
  7. Ernesto Che Guevara halála
  8. A Havannai Kulturális Kongresszus (1968. január 4-12.)
  9. A mikrofrakciós per (1968. január-február)
  10. A forradalmi offenzíva
  11. Fidel Castro az 1968-as csehszlovákiai eseményekről
  12. A forradalom győzelmének 10. évfordulója
    1. Az eredményekről. A gazdaság fejlődéséről
    2. Merész tervek
    3. Kuba és a két nagyhatalom viszonya

VI. Új módon, új feltételek között (1970-1974)

  1. Ünnepi beszéd Lenin születésének századik évfordulóján
  2. Az 1970. évi cukornádaratásról
  3. Hogyan tovább?
    1. "Sikert kovácsolni a kudarcból"
    2. Fidel Castro a kubai nép politikai érettségéről
  4. Chile diplomáciai kapcsolatot létesít Kubával
  5. Intézkedések a gazdasági hatékonyság növelésére és a tervszerűség javítása érdekében
  6. A tömegszervezetek tevékenységének megélénkülése
    1. A szakszervezetek
    2. A Forradalmi Védelmi Bizottságok munkájáról
    3. Az ANAP IV. kongresszusa
  7. Az I. Országos Oktatási és Kulturális kongresszus (1971. április 23-30.)
    1. Az iskolai és felnőttoktatás néhány kérdéséről
    2. Az 1960-as évek végén felmerült művészetpolitikai problémák, illetve a Padilla-ügy visszhangja a kongresszuson. Állásfoglalások
  8. Szovjet-kubai tárgyalások Moszkvában és Havannában
  9. Fidel Castro chilei látogatása
  10. Fidel Castro látogatása a KGST országokban
    1. Fidel Castro Magyaroszágon
    2. Fidel Castro harmadszor a Szovjetunióban
  11. Kuba belépése a KGST-be. Öt új szerződés a Szovjetunióval
  12. Az AÁSZ és Kuba 1973 nyarán
  13. A kubai küldöttség részvétele az el nem kötelezett országok algíri értekezletén
  14. Leonyid Iljics Brezsnyev kubai látogatása
  15. Kiemelkedő sikerek a gazdaságban
    1. Ipar
    2. Mezőgazdaság
    3. Külkereskedelem
    4. A nemzeti össztermék fejlődése

VII. 1975: "A Pártkongresszus Éve"

  1. A kongresszus ideológiai előkészítése
    1. A pártkongresszus előzetes dokumentumairól
    2. Az első kubai kommunista párt megalakulásának 50. évfordulója
  2. Kuba Kommunista Pártjának első kongresszusa (1975. december 17-22.)
    1. Lezárult egy sikerekben gazdag fejlődési szakasz
    2. Önkritikus megjegyzések
    3. A legfontosabb feladatokról
    4. Nemzetközi problémákról

Utószó helyett
A felhasznált irodalomból
Fontosabb kubai időszaki kiadványok
A magyar nyelvű tájékoztató irodalomból



Előszó

Kuba iránti érdeklődésem csaknem egyidős a kubai forradalommal. Meglepett gyors győzelme, radikalizálódása, számos eredeti vonása, és lenyűgözött a tömegek eget ostromló harcos lelkesedése, áradó vidámsága. Kíváncsi lettem, mi táplálja mindezt: miféle történelmi okok, milyen viszonyok mozgósították ennyire a népet abban az országban, amely a mi korabeli köztudatunkban még mint "cukorsziget" - no meg mint az amerikaiak "turista-paradicsoma" - szerepelt?

1960-ban kezdtem gyűjteni minden Kubára vonatkozó könyvet, anyagot, dokumentumot; azóta foglalkozom az ország - s főleg az 1959-ben győztes forradalom - történetével. Ismereteim nemcsak a távolból, nemcsak könyvekből gyarapodtak: 1965-66-ban csaknem egy évre Kuba lett második otthonom, s azóta három újabb tanulmányutat tettem az országban.

Igen kedvezővé vált a helyzetem 1968 őszén, amikor az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézetébe kerültem. Munkaköri kötelességem lett az, amit addig jórészt csak kedvtelésből végezhettem, s lehetőségem nyílt arra is, hogy életre hívjak egy alkalmi munkaközösséget a kubai valóság "feltérképezésére". Többségükben pályakezdő fiatalok vettek részt benne, akik éppen csak kikerültek az egyetemről. Szinte valamennyien akkor vágtak bele először a tanulmányírás nehéz mesterségébe, itt vettek részt először tudományos vitákon. Mindnyájan sokat tanultunk a munkánkat patronáló néhai Wittman Tibortól.

A munkaközösség négyéves fennállása alatt 22 műhelytanulmányt készítettünk Anderle Ádám, Benkő Judit, Farsang János, Gulyás András, Inotai András, Kollár Zoltán, Malatinszki Jenő, Pécsi Kálmán, Pikó József és Szil Péter közreműködésével. Odaadó és értékes munkájukért ezúttal is köszönetet mondok.

Kerekes György


×