Zokog az eső,
cseppjei, mint gyászoló könnyek,
lecsordulnak...
megnyugvást adnak a szomjazó földnek.
Bárányfelhők eltűntek az égről,
sötét felhő szállott le a messzeségből.
Süvít a szél, tomboló vihar támad,
fél most az ember, reszket az állat.
Csapdos a villám kénköves ostora,
felvillan sötétben sok-sok fénylő nyila.
Miért jönnek viharok, miért jönnek éjek?
Miért ölelnek minket oly ritkán a fények?