Előszó az elektronikus kiadáshoz

Az 1960-as évek második felében készült politikatörténeti munka - mondhatnám - a kor lenyomata. Gyorselemzés minden idők legkritikusabb történelmi "pillanatáról". Hiszen az úgynevezett karib-tengeri válság idején, 1962. októberében, amikor a két szuperhatalom készültségbe helyezte nukleáris arzenálját, fennállt annak veszélye, hogy - akár csak valamilyen félreértés következtében is - útnak indulnak a legfélelmetesebb pusztító erők.

Ez szerencsére ne következett be. Kortársként, kezdő társadalomkutatóként az hozott lázba, hogy miért - és miért éppen Kuba kapcsán - következett be az "októberi válság".

Tudatában voltam annak, hogy hiányzik a történelmi távlat, számos alapvető forrás évtizedekig hozzáférhetetlen. Mégis buzgón gyűjtöttem a megismerhető információt, anyagokat, értesüléseket, és ezek birtokában értelmeztem a történteket.

Jogos a tisztelt olvasó kérdése: érdemes-e évtizedekkel később a - most már nem titkos - tanulmányt hozzáférhetővé tenni? Én erre nem tudok választ adni. Döntse el az, aki veszi a faradságot a meglehetősen terjedelmes munka elolvasására.

A disszertáció - elsősorban a felhasznált forrásokkal kapcsolatban - némi magyarázatra szorul. A rendszerváltás után felnövekvő nemzedék aligha ismeri a korabeli feltételeket. Három körülményre kívánom felhívni a figyelmet:

1./ Kutatói ösztöndíjak csak elvétve léteztek. Lehetőséget kaptam viszont arra, hogy 1965-1966-ban - egyetemistáinkkal azonos feltételek között - csaknem egy esztendőt Kubában töltsék. Ez igen hasznos volt. Nemcsak az akkori közgondolkodás árnyaltabb megismerésére adott lehetőséget, hanem dokumentumanyag gyűjtésére is. Ebben nagy szerepet játszott a "kapcsolati tőke" tudatos fejlesztése. Tény, hogy a Biblioteca Nacional illetve a Casa de Las Amérícas munkatársai maximálisan segítettek abban, hogy hozzájussak a megismerhető anyagokhoz. Némi szerencsével még a kubai külügyminisztérium könyvtárához, dokumentumgyűjteményéhez is hozzájutottam, kivéve természetesen a titkos irattár anyagát.

2./ Ugyancsak némi szerencsével - egyedi engedély révén - áttanulmányozhattam viszont a magyar külügyminisztérium kubai referatúrájának teljes anyagát, egyetlenegy - borítékba zárt - feljegyzés kivételével. Miután ez utóbbi tartalmáról az egykori magyar nagykövet tájékoztatott, tanácsára eltekintettem ennek külön kérvényezéséről. Az általam felhasznált külügyminisztériumi anyagok az eredeti jelzetekkel szerepelnek a dolgozatban.

3./ Az általam vizsgált esztendőkben, különösen 1962-ben, a "kubai kérdést" nagy nemzetközi érdeklődés övezte. A világsajtóban igen sok információ, értékelés látott napvilágot, amelyeket nem nélkülözhettem. Ám a külföldi sajtókiadványok - napi és hetilapok stb. - a korabeli viszonyok között idehaza hozzáférhetetlenek voltak. A Magyar Távirati Iroda (MTI) azonban kiadványaiban igen bő terjedelemben tette hozzáférhetővé a nemzetközi sajtóban megjelenő elemzéseket, értékeléseket a vezető politikusok és intézmények számára. Így akkori munkahelyemen, a Társadalomtudományi Intézet könyvtárában módom volt ezeket megismerni. Érthető hát, hogy a forrásmegjelölések között az MTI igen gyakran szerepel hivatkozási alapként.

***

Jelen szöveg mindenben azonos az 1969-ben lezárt disszertáció szövegével. Magán hordja tehát a korabeli elvárások bélyegét.

Budapest, 2006. július 1.
A szerző