Előszó az ötödik fejezethez

Ez a tanulmány egy készülő és - a jelenlegi állapotában, a jelenlegi elképzelés szerint - tizenhét elméleti (és két empirikus) fejezetből álló, általános szociológiaelméleti, illetve társadalomelméleti tárgyú könyv ötödik fejezete. Ez a fejezet tartalmilag szorosan kacsolódik a korábban már közölt második, harmadik és negyedik fejezetekhez. Szeretném felhívni az olvasó figyelmét arra, hogy az egyes fejezetek megértése eleve feltételezi a korábbi fejezetekben tárgyalt fogalmak és összefüggések ismeretét, eltekintve az első fejezettől. Az első fejezet ilyen formában még nem került közlésre, egy része más formában jelent meg (Farkas 2006).

A szóban forgó könyvben az úgynevezett intézményes szociológia elméletét (A társadalmi viszonyok. Az intézményes szociológia elmélete. Bíbor Kiadó, 1997) dolgozom ki következetesebben és részletesebben, nagyobb mértékben figyelembe véve, és szándékom szerint egy alapvetően új szemléletmódban egyesítve a szociológiaelméletben kialakult fő szemléletmódokat. Az egyes fejezeteket azzal a tartalommal közlöm, amellyel a könyvbe szánom, ezért találhatók benne más fejezetekre történő hivatkozások. Azonban a hivatkozások a kézirat jelenlegi állapotát tükrözik, és mivel az egyes fejezetek még szerkezetüket tekintve is változhatnak, a hivatkozások részben ideigleneseknek tekinthetők. Különös tekintettel arra, hogy a közlésre kerülő fejezetek még nem lezártak, szívesen fogadom az olvasók észrevételeit és javaslatait.

Felhívom a figyelmet az egyes fejezetekben megtalálható, a hatszintű vázlat utolsó szintjét képező vázlatpontokra, amelyek általában az elmélet legfőbb fogalmait és összefüggéseit emelik ki, de esetenként utalhatnak bizonyos kérdések fő megközelítési módjaira is. A vázlat, amely előadásvázlatnak is tekinthető, külön is megtalálható a tanulmány végén, arra való tekintettel, hogy megfelelő formában könnyebben ki lehessen nyomtatni.

társadalmi jelenségek magyarázatában kulcskérdésnek tekintjük a társadalmi cselekvések meghatározottságának, és ezzel szoros összefüggésben a társadalmi kölcsönhatások meghatározottságának a vizsgálatát. A társadalmi cselekvések és magatartások, valamint a társadalmi kölcsönhatások meghatározottságának a részletes elemzésére azonban csak munkánk harmadik részében kerül majd sor, miután alaposan elemeztük a társadalmi viszonyokat, amelyek felfogásunk szerint alapvetően meghatározzák a társadalmi cselekvéseket és kölcsönhatásokat, és általában a társadalmi jelenségeket. Ebben a fejezetben, az intézményes szociológia elméletének a megalapozása során, még csupán általában foglalkozunk a társadalmi cselekvés és a társadalmi kölcsönhatás fogalmával, valamint azzal a kérdéssel, hogy hogyan közelítünk a társadalmi cselekvések és kölcsönhatások meghatározottságához.

A társadalmi intézményeknek, és általában a társadalmi környezetnek elvileg a racionális alkalmazkodás felel meg, ennek megfelelően a társadalmi cselekvéseket majd racionális cselekvésekként határozzuk meg. Általában a cselekvések csak többé vagy kevésbé racionálisak, de felfogásunk szerint a racionális társadalmi cselekvéseket egy racionális cselekvéselmélet keretei között helyezhetjük el általában a cselekvések rendszerében. Ezért a fejezet első részében a racionális cselekvés fogalmával, és a racionális cselekvések közvetlen meghatározottságának a kérdésével foglalkozunk.

A fejezet második részében megkülönböztetjük a cselekvések fő típusait, és a cselekvések tipizálásához kapcsolódva meghatározzuk a társadalmi cselekvés fogalmát. Majd rávilágítunk arra, hogy az intézményes szociológia elméletében hogyan közelítünk a társadalmi cselekvések meghatározottságához. A fejezet harmadik részében az emberek közötti kölcsönhatás tágabb fogalmán belül meghatározzuk a társadalmi kölcsönhatás fogalmát, és megkülönböztetjük a társadalmi kölcsönhatások fő típusait. Végül a társadalmi jelenségek további részletes elemzésének a megalapozása céljából rámutatunk arra a megközelítési módra, ahogyan az intézményes szociológia elméletében közelítünk a társadalmi kölcsönhatások meghatározottságához.