Tétel adatlapja
CÍMLAP

Az ókor emlékezete
A sziklarajzoktól az ábécéig


TARTALOM, BEVEZETÉS



Tartalom

Bevezetés

  1. Kezdetben volt
    Sziklarajzok, barlangfestmények

  2. Egyiptomi évszázadok
    Champollion és a többiek
    Kőbe vésve, papiruszra írva
    A hieroglifák nyomában

  3. Európa az ékírással ismerkedik
    Egy új tudomány születik
    Az ékírás kialakulása
    Az agyagtáblák üzenete

  4. Egy nép - két írás
    Hettita ünnepek és hétköznapok

  5. A kínai írás és unokatestvérei
    Tanuljunk "kínaiul" írni
    A papír születése és a kínai könyvnyomtatás kezdetei
    Korea írni tanul
    A kínai hieroglifák vándorúton
    A vietnami írás
    A japán írás

  6. Közjáték Ugaritban
    A gublai írás

  7. Schliemann nyomában
    A lineáris B megfejtése
    A ciprusi szótagírás

  8. Az ábécé születése
    Föníciaiak
    Görögök
    Etruszkok
    Latinok
    Az antik számírás

  9. A Közel-Kelet népeinek sajátos ábécéje
    Az arameus hagyaték
    A Hindusztáni-félsziget és Délkelet-Ázsia írásai
    Népek és írások a Vörös-tenger két partján

  10. A germán rúnáktól a gót betűkig

  11. A latin betűk térhódítása

  12. A szlávok írni tanulnak
    A glagolitától a cirill írásig

  13. A pogány magyarok írása volt a rovásírás?
    A magyar rovásírás emlékei
    A magyar rovásírás eredete
    A türk rovásírás mint modell

  14. Amerikában, Kolumbusz előtt

  15. A beszélő fák titka - a húsvét-szigeti írás nyomában
    Az indiai kapcsolat?
    Az ősök Amerikából érkeztek?

  16. Az európai könyvnyomtatás kezdetei

  17. Az írás múltja és jövője

Időrendi táblázat

Kislexikon

Felhasznált irodalom



Bevezetés

Az embert két lényeges dolog különbözteti meg minden más élőlénytől: a gondolkodás és a beszéd képessége. A gondolkodás képessége lehetővé teszi számára, hogy tudatosan cselekvő biológiai szubjektumként legyen résztvevője a természetben lejátszódó folyamatoknak, szükség esetén közreműködjön ezek alakításában - már amennyire körülményei, ismeretei és egyéb tényezők lehetővé teszik ezt. A beszéd révén egyedülálló, minőségileg új kapcsolatot teremthet társaival: fontos információkat és ismereteket cserélhet, nemcsak érzelmi, hanem szellemi kommunikációba is léphet velük stb. Ez a két képesség természetesen szorosan összefügg egymással, és az ember intellektuális tevékenységében alapvető szerepet játszik.

Vitathatatlan, hogy az ismeretek továbbadása a legtöbb emberi közösségben mindenekelőtt beszéd útján történik, az emberi agy elraktározó képességére - az emlékezetre - bízva azt, hogy az így közölt információkból mit tart megőrzésre érdemesnek, s mit hullajt ki végérvényesen a felejtés rostáján. Ez a módszer azonban - tapasztalatból tudjuk - nem túlzottan hatékony, szükség van olyan eszközre, amely segítségével az ismeretek akár korlátlan ideig is elraktározhatok, s amely akkor is lehetővé teszi az emberek közötti kommunikációt, amikor beszélgetésre nincs mód. Ez az "eszköz", ez a nagyon fontos találmány az írás. Ebben a könyvben megkíséreljük nyomon követni az írás fejlődésének az útját, az ún. tárgyi írástól egészen a betűírásig, s közben szó lesz majd régen letűnt vagy elpusztított civilizációkról, kihalt népekről, valamint neves tudósokról is - mint pl. Champollion, Rawlinson, Michael Ventris és mások -, akik több ezer éve Csipkerózsika-álmukat alvó nyelveket ébresztettek föl, felbecsülhetetlen értékű szellemi alkotásokat téve ismét közkinccsé. Ennek a könyvnek elsősorban az ismeretterjesztés a célja, s azzal a nem is titkolt szándékkal írtam, hogy felkeltsem a tanuló ifjúság érdeklődését a múlt szellemi kincsei és a művelődéstörténet iránt, de őszintén remélem, hogy azok is szívesen elolvassák, akik már kinőttek az iskolapadból.


×