CÍMLAP
|
A sziklarajzoktól az ábécéig TARTALOM, BEVEZETÉS |
Tartalom
Bevezetés
- Kezdetben volt
Sziklarajzok, barlangfestmények - Egyiptomi évszázadok
Champollion és a többiek
Kőbe vésve, papiruszra írva
A hieroglifák nyomában - Európa az ékírással ismerkedik
Egy új tudomány születik
Az ékírás kialakulása
Az agyagtáblák üzenete - Egy nép - két írás
Hettita ünnepek és hétköznapok - A kínai írás és unokatestvérei
Tanuljunk "kínaiul" írni
A papír születése és a kínai könyvnyomtatás kezdetei
Korea írni tanul
A kínai hieroglifák vándorúton
A vietnami írás
A japán írás - Közjáték Ugaritban
A gublai írás - Schliemann nyomában
A lineáris B megfejtése
A ciprusi szótagírás - Az ábécé születése
Föníciaiak
Görögök
Etruszkok
Latinok
Az antik számírás - A Közel-Kelet népeinek sajátos ábécéje
Az arameus hagyaték
A Hindusztáni-félsziget és Délkelet-Ázsia írásai
Népek és írások a Vörös-tenger két partján - A germán rúnáktól a gót betűkig
- A latin betűk térhódítása
- A szlávok írni tanulnak
A glagolitától a cirill írásig - A pogány magyarok írása volt a rovásírás?
A magyar rovásírás emlékei
A magyar rovásírás eredete
A türk rovásírás mint modell - Amerikában, Kolumbusz előtt
- A beszélő fák titka - a húsvét-szigeti írás nyomában
Az indiai kapcsolat?
Az ősök Amerikából érkeztek? - Az európai könyvnyomtatás kezdetei
- Az írás múltja és jövője
Időrendi táblázat
Kislexikon
Felhasznált irodalom
Bevezetés
Az embert két lényeges dolog különbözteti meg minden más élőlénytől: a gondolkodás és a beszéd képessége. A gondolkodás képessége lehetővé teszi számára, hogy tudatosan cselekvő biológiai szubjektumként legyen résztvevője a természetben lejátszódó folyamatoknak, szükség esetén közreműködjön ezek alakításában - már amennyire körülményei, ismeretei és egyéb tényezők lehetővé teszik ezt. A beszéd révén egyedülálló, minőségileg új kapcsolatot teremthet társaival: fontos információkat és ismereteket cserélhet, nemcsak érzelmi, hanem szellemi kommunikációba is léphet velük stb. Ez a két képesség természetesen szorosan összefügg egymással, és az ember intellektuális tevékenységében alapvető szerepet játszik.
Vitathatatlan, hogy az ismeretek továbbadása a legtöbb emberi közösségben mindenekelőtt beszéd útján történik, az emberi agy elraktározó képességére - az emlékezetre - bízva azt, hogy az így közölt információkból mit tart megőrzésre érdemesnek, s mit hullajt ki végérvényesen a felejtés rostáján. Ez a módszer azonban - tapasztalatból tudjuk - nem túlzottan hatékony, szükség van olyan eszközre, amely segítségével az ismeretek akár korlátlan ideig is elraktározhatok, s amely akkor is lehetővé teszi az emberek közötti kommunikációt, amikor beszélgetésre nincs mód. Ez az "eszköz", ez a nagyon fontos találmány az írás. Ebben a könyvben megkíséreljük nyomon követni az írás fejlődésének az útját, az ún. tárgyi írástól egészen a betűírásig, s közben szó lesz majd régen letűnt vagy elpusztított civilizációkról, kihalt népekről, valamint neves tudósokról is - mint pl. Champollion, Rawlinson, Michael Ventris és mások -, akik több ezer éve Csipkerózsika-álmukat alvó nyelveket ébresztettek föl, felbecsülhetetlen értékű szellemi alkotásokat téve ismét közkinccsé. Ennek a könyvnek elsősorban az ismeretterjesztés a célja, s azzal a nem is titkolt szándékkal írtam, hogy felkeltsem a tanuló ifjúság érdeklődését a múlt szellemi kincsei és a művelődéstörténet iránt, de őszintén remélem, hogy azok is szívesen elolvassák, akik már kinőttek az iskolapadból.