CÍMLAP
|
TARTALOM, BEVEZETŐ GONDOLATOK |
Tartalom
Előszó
Nováky Erzsébet: A kutatás filozófiája és metodológiája
Bevezető gondolatok
1. A kutatás filozófiája
Mit láthatunk előre?
Hogyan láthatunk ma előre?
Hogyan készítettünk eddig komplex jövőképet?
2. A kutatás metodológiája
Felhasznált irodalom
I. Rész: Szintézis
Nováky Erzsébet: Hazánk társadalmi-gazdasági jövőalternatívái
Bevezető gondolatok
1. Lehetőségek: a társadalmi fejlődés keretfeltételei
1.1. A világgazdaság alternatív kimenetelei
1.2. A hazai gazdaságfejlődés alternatív kimenetelei
Lehetséges politikai helyzetek
2. Várakozások: társadalmi és egyéni várakozások és értékek
2.1. A magyar társadalom Európai Uniós (EU) várakozásai
2.2. Társadalmi és egyéni értékváltások, értékrend változások
2.3. Az új értékek hazai megvalósításának feltételei és lehetőségei
3. A lehetőségek és a várakozások egybevetése - komplex jövőalternatívák
3.1. Gazdasági és politikai alternatívák összekapcsolása
3.2. Mit támogatnának a várakozások, az értékek és az aspirációk?
3.3. Komplex jövőalternatívák
Felhasznált irodalom
II. Rész: Háttértanulmányok
Kozma Ferenc: A magyar gazdaság nemzetközi környezete a XXI. század első évtizedeiben
1. Néhány, előrevetett megjegyzés
2. Kiinduló helyzet
3. Általános jövőkép
4. A külgazdasági környezet prognózisa
4.1. A módszer vázlatos ismertetése
4.2. Fejlődési forgatókönyv-vázlatok
Andor László: A magyar politikai erőtér 2020-ban
Bevezető gondolatok
1. A politikai jövő független és függő változói
Független változók
Függő változók
2. Forgatókönyvek
2.1. Európai integráció és kiegyensúlyozott fejlődés
2.2. Periférikus fejlődés kiújuló válsághelyzetekkel
2.3. Szélsőséges nacionalizmus és háborús konfliktusveszély
2.4. Forradalmi válság
Összegezés
Felhasznált irodalom
Lóránt Károly: Gazdaságfejlődési alternatívák
Bevezető gondolatok
1. A társadalmak fejlődését meghatározó történelemformáló erők
1.1. A technika fejlődése
1.2. Az értékrendek átalakulása
1.3. A globalizáció
2. A jövő társadalma a jelenlegi tendenciák folytatódása esetén
2.1. A globális káosz forgatókönyve és a globális osztálytársadalom modellje
2.2. Regionális integráció
2.3. Európa jövője
3. Magyarország helyzete
3.1. A jelenlegi gazdaságfilozófia folytatódásának hatása
3.2. A gazdaságfilozófia esetleges megváltoztatásának hatása
Összegezés
Nováky Erzsébet: Aspirációk, várakozások a magyar lakosság és vállalatok körében
Bevezető gondolatok
1. A jövőorientáltság értelmezése
2. A jövőorientáltság hazai empirikus vizsgálata
2.1. A hazai empirikus vizsgálatokról
2.2. A hazai lakosság jövőorientáltságának főbb jellemzői
2.3. A hazai vállalatok jövőorientáltságának főbb jellemzői
Felhasznált irodalom
Hideg Éva: Társadalmi modellek és a magyar társadalom lehetséges jövője
Bevezető gondolatok
1. A posztindusztrializmus gondolatának virágzása, bukása és feltámadása
2. A posztindusztriális kor lehetséges társadalmi modelljei
2.1. Az információs társadalom
2.2. Az informalizált társadalom
2.2.1. A duálisan informalizált társadalom
2.2.2. A plurálisan informalizált társadalom
2.3. Az igazságos verseny társadalma
2.4. A fenntartható társadalom
2.5. Az evolúciós fejlődési mintázat társadalmi jövőalternatívái
2.6. A Jövőmodellek összehasonlítása
3. A magyar társadalom lehetséges jövőmodelljei
3.1. A posztindusztriális társadalom gondolata a hazai jövőképekben
3.2. Rendszerváltás jövőkép és jövőmodell nélkül
3.3. Új jövőmodell-csírák
3.4. Milyen jövőmodellekben gondolkodhatunk?
Összegezés
Felhasznált irodalom
Nováky Erzsébet: Hazai társadalmi és egyéni értékváltások
Bevezető gondolatok
1. Társadalmi és egyéni értékváltások, értékrend változások
1.1. Értékváltás a társadalom szintjén
1.2. Értékváltás az egyén szintjén
2. Az új értékek megvalósításának feltételei és lehetőségei
Felhasznált irodalom
Bevezető gondolatok
Több mint egy évtizede mélyreható változások játszódnak le a világban. A térben is jelentősen kiterjedt változások érintik a társadalom, a gazdaság, a technikai fejlődés és a természeti környezet számos területét. Változnak az évtizedeken át stabilnak tartott értékek is. A változások hazánkat sem kerülték el: itt is felgyorsult a változások üteme a társadalomban, a gazdaságban és a politikai szférában. Egy jó évtizede érezhetően átmeneti társadalomban élünk. A világban, az európai régióban és hazánkban egyaránt gyakori jelentős változások - általános instabilitást és bizonytalanságot okozva - korszakváltássá sűrűsödtek.
A korszakváltás körülményei között új helyzet alakult ki a jövőhöz való viszonyunkban és a jövőfelfogásunkban. Új módon értelmezzük a jövőt és újfajta, az eddigieknél talán közvetlenebb viszonyt alakítunk ki vele. Ennek lényege abban összegezhető, hogy a demokrácia kiterjedésével mind szélesebb lehetőség nyílik arra, hogy a társadalom mind nagyobb szerepet kérjen és kapjon a jövő formálásában, azaz a jövőt ne csupán a múlt és a jelen puszta, mechanikus következményeként értelmezzük, hanem a jövőváltozatokban tükröződjenek a lakossági és intézményi értékek és várakozások is, kifejezve a jövő sokszínűségét. Lényeges ugyanakkor az is, hogy a jövőt ne csupán a vágyak és az álmok területeként fogjuk fel, hanem olyan lehetőségként, amely a múltban és a jelenben gyökerezik, de szerves kapcsolata van azokkal (ti. azoknak az egyéneknek és társadalmi csoportoknak a jövőről alkotott vélekedésével) is, akik (illetve amelyek) a jövőt valósággá formálhatják. A jövőhöz való viszonyban bekövetkező változás nemcsak az általános korszakváltás következménye, hanem összefüggésben van a tudományok területén zajló forradalmi változásokkal, megújulási hullámmal is.
Kicsit konkrétabban az előzőek azt jelentik, hogy az egyre gyakrabban és egyre több területen megjelenő, egyre mélyrehatóbb és egymáshoz szorosan kapcsolódó változások
- kiszámíthatatlanná teszik a jövőt, azaz hagyományos lineáris gondolkodásmóddal nem közelíthetünk hozzá,
- mind nehezebbé válik a változások irányának meghatározása, azaz előre pontosan nem definiálható irányú változások megjelenésével kell számolnunk,
- mind nehezebb a lehetséges jövőváltozatok körének kijelölése és tartalmuk meghatározása, mert nagyon sokféle jövőváltozat jelenhet meg és azok nemigen írhatók le jól strukturálható módon,
- állandó megújulásra késztetnek/kényszerítenek bennünket gondolkodásunkban és viselkedésünkben.
Ebben a helyzetben nehéz arra válaszolni, hogy mi az, ami előrelátható. Ha már tudjuk, hogy amit láthatunk, az micsoda, akkor annak megválaszolása jelent újabb feladatot, hogy vajon miként láthatunk előre, azaz hogyan láthatjuk az előreláthatót. Mindezen kérdéseknek a megválaszolása azt a célt szolgálja, hogy az általános instabilitás és bizonytalanság körülményei között képesek legyünk körvonalazni hazánk társadalmi-gazdasági jövőjét, illetve az új követelményeknek megfelelően tudjunk jövőváltozatokat és komplex jövőalternatívákat megfogalmazni.