Fülszöveg

Flórian vagyok, a vándorló dalnok. Akár a széllel sodródó őszi levél, úgy kóborlok a Kontinens városai és falvai közt. Történeteket mesélek, melyek aztán tovább élnek a távozásom után. S kívánhat-e ennél többet egy lyukas csizmájú énekes? Hosszú ez az éjszaka, ma már aligha indulok tovább. A hűs, édes borért cserébe halljátok hát ezt a mesét Észak titokzatos vidékéről és az ott élők küzdelmes napjairól...

A követek hajnalban meghozták az örömteli hírt, és a Fekete Völgy minden lakója izgalommal várta vissza a Kontinens ifjú urát. Feldíszítették a házakat, virágokkal szórták fel a porlepte utakat. Aranda, a szépséges trúbiai hercegné mindeközben a készülő gobelinkép előtt üldögélt. Kecses ujjai új szálat fűztek a tűbe. Talán épp ezen a napon derül fény a szíve alatt rejtőző édes titokra, amikor Logen herceg végre hazatér a gyarmatokért vívott második hadjáratból...