CÍMLAP
|
TARTALOM, ELŐSZÓ |
Tartalom
Előszó: A kognitív nyelvészet és a poliszémia aktualitása
1. A kognitív nyelvészet fogalma és célkitűzései
2. Kognitív nyelvészet, szójelentéstan és poliszémia
3. A disszertáció szerkezete
I. fejezet: Mi a poliszémia? - Áttekintés a kortárs kutatásról és eredményeiről
Bevezetés
I.1. Mi a poliszémia? - Terminológiai tárgyú megjegyzések
I.2. A poliszémiával foglalkozó irodalom 1987 előtt
I.2.1. Poliszémia és homonímia
I.2.2. Rendszeres és nem rendszeres poliszémia
I.2.3. A rendszeres poliszémia két modellje
I.3. A poliszémia a holisztikus kognitív szemantikában
I.3.1. Prototípusok és poliszémia
I.3.2. Metafora, metonímia, poliszémia
I.3.3. A poliszémia holisztikus kognitív megközelítésének Geeraerts általi módosításai
I.3.4. Deane poliszémiaelmélete
I.4. Nunberg pragmatikai poliszémiaelmélete
I.5. A poliszémia a kétszintű szemantikában
I.6. Kilgarriff (1992) megközelítése
I.7. A generatív lexikon elmélet
I.7.1. A poliszémia forrásai Pustejovsky (1995)-ben
I.7.1.1. Módszertani problémák a GL reprezentációs rendszerével kapcsolatban
I.7.2. A poliszémia forrásai Copestake/Briscoe (1996)-ban
I.7.3. A rendszeres poliszémia automatikus számítógépes feldolgozása Buitelaar (1998)-ban
I.8. Konklúziók
II. fejezet: A főnevek poliszémiája a magyarban
Bevezetés
II.1. Poliszémia és homonímia
II.2. Általános jelentés és határozatlan jelentés
II.2.1. Általánosság
II.2.2. Határozatlanság
II.2.3. Aktív zónák
II.2.4. Kényszerített típusegyeztetés
II.3. A rendszeres poliszémia és a metonímia
II.3.1. Specifikus poliszémiatípusok
II.3.2. Általánosabb poliszémiatípusok
II.3.3. Összefoglaló megjegyzések
II.3.4. Metonímia
II.4. A rendszeres poliszémia elhatárolásának problémái
II.4.1. Rendszeres poliszémia és homonímia
II.4.2. Rendszeres és nem rendszeres poliszémia
II.4.3. Rendszeres poliszémia és aktív zónák
II.4.4. Rendszeres poliszémia és kényszerített típusegyeztetés
II.4.5. Összegzés
II.5. A nem rendszeres poliszémia
II.5.1. Nem rendszeres, metonimikusan motivált poliszémia
II.5.2. Pszeudorendszeres, metonimikusan motivált poliszémia
II.5.3. Kvázirendszeres, metaforikusan motivált poliszémia
II.5.4. Egyedi, metaforikusan motivált poliszémia
II.6. Összefoglalás és kitekintés
Összegzés
Hivatkozott irodalom
Előszó (részlet)
Disszertációmban a kognitív nyelvészet megjelenésével kezdődött újabb poliszémiakutatás felismeréseire, elméleteire támaszkodva és kritikusan reflektálva megkísérelek egy minél átfogóbb áttekintést adni a magyar nyelvben megfigyelhető rendszeres poliszémiajelenségekről, elsősorban a főnevek körében. Célom nem az egyes adatok részletekbe menő elemzése (ebben az esetben ugyanis teljesíthetetlen vállalkozás volna eljutni az átfogó képig), hanem az irodalomban említett általános jelenségcsoportok egymáshoz való viszonyát és relevanciáját kívánom példák segítségével bemutatni.
Az I. fejezet a poliszémiával kapcsolatos újabb szakirodalom részletes áttekintését tartalmazza. Következetesen ütköztetem egymással a különböző elméletekben elhangzott, azonos vagy összevethető példákkal kapcsolatos véleményeket, valamint saját megjegyzéseimmel is kiegészítem ezeket.
A II. fejezet a főnévi poliszémia igen tág témájáról szól. Megvizsgálom benne, hogy a különböző poliszémiaelméletek által a témához tartozónak tekintett fogalmak (pl. metonímia, aktív zónák, határozatlanság stb.) valójában hogyan viszonyulnak az I. fejezet végkövetkeztetése szerint releváns poliszémiaosztályokhoz: a nem rendszeres poliszémiához, a nyílt és a zárt rendszeres poliszémiához. Amellett, hogy ezáltal állást foglalok a szóban forgó fogalmak relevanciája kérdésében, a II. fejezet tartalmaz egy teljességre törekvő leltárt is a magyarban megfigyelhető, általam lexikálisan kódoltnak vélt rendszeres poliszémiatípusokról. A fejezetet a nem rendszeres poliszémiajelenségek tipológiája zárja.
A dolgozat végén található Összegzésben ismertetem a főbb eredményeket.