Előszó

Akik ismernek, tudhatják hogy nem vagyok egy író típus. Mégis mivel Magyarországon nincs nagyon olyan irodalom, amely teljes rendszerként mutatná be a tudatot, valamint a rendelkezésre álló irodalmak alapján csak ködös képet lehet kialakítani róla, ezért szükségét éreztem e jegyzet megírásának. A célom egy összefüggő rendszer ismertetése, és nem az egyes rész területek kibontása. Erre mindenki érdeklődésének megfelelően megtalálja az irodalmat Magyarországon is.

A magasabb tudatállapotok eléréséhez három dolog szükséges. Egyik az elméleti megértés, másik a gyakorlat, a harmadik az elmélet és gyakorlat elsajátítása után automatizmusként lejátszódik, ami nem más mint az élet értékeinek átalakulása, lefinomodása. Jegyzetem a megértést segíti elő, valamint a gyakorlathoz elérhetőséget biztosít. Ha már egyetlen ember lesz, aki olyan összefüggéseket ismer fel jegyzetem által ami elősegíti a fejlődésben, akkor én azt már a leírtak sikereként értékelem.

A jegyzetem rendkívül tömör és tárgyilagos. Senkinek nem szándékom megszabni azt, hogy hogyan olvassa, de mégis egy javaslatot tennék saját tapasztalatomból kiindulva. Aki mélyebb megértést szeretne kapni, az olvasást a lehető legnyugalmasabb helyen és állapotban tegye. Erre legalkalmasabb az esti időpont, amikor a társadalom nyüzsgése lecsillapodik. A tömörség miatt ne egyszerre olvassuk el, hanem a részek, helyenként a mondatok elolvasása után gondolkodjunk az olvasottakról, az se baj ha megpróbáljuk memorizálni. A gondolkodás, a memorizálás közben mélyebb megértést fog kapni az olvasó, olyan további összefüggésekre fog rájönni, amit első olvasásra úgy tűnik nem is tartalmaz a jegyzet. A tudás kibontja magát. Minél többet gondolkodunk a leírtakon annál magasabb szintű megértést kapunk. Amennyiben egy részt megértettünk, azt a megértést törekedjünk nem elengedni. Addig kell ismételten végiggondolni a megértett részeket, ameddig saját valóságunkká nem válnak. Amelyik fejezetet nem érti meg az olvasó, annak megértésére kérjen gondolatban segítséget.