Tétel adatlapja
CÍMLAP
Szigeti Péter
Norma és valóság

TARTALOM, ELŐSZÓ



Tartalom

Előszó

Klasszikusok

  1. A hatalom filozófusa Michel Foucault - az államról
  2. A decizionizmus két terepe Carl Schmittnél: a szuverenitás makro- és a bírói ítélet mikroszintjén
  3. Jogrend felfogások: Hans Kelsen és Roscoe Pound koncepciójának mai értéke

Alkotmányjogi stúdiumok

  1. Országgyűlési képviselői választások 2006 - az Országos Választási Bizottság jog- és feladatkörein keresztül
  2. Az alapjogok gyakorlati értéke - a jogrendben
  3. Legitimációs viták Magyarországon a köztársasági eszme és Szent Korona-tan alkotmányosságáról (1990-1999)

Jogelméleti munkák

  1. A jogtudomány eszméje és hivatása
  2. Természetjog és pozitív jog viszonya: negatio és affirmatio jogon belüli feszültségének dialektikus közvetítettsége
  3. Szabály és norma azonossága és különbsége
    Normakontinuum elmélet - kitekintéssel a generálklauzulák és a jogelvek közötti különbségek természetére
  4. A marxista jogelmélet funkcionalitása Magyarországon, 1963-1988 között

Politikaelméleti tanulmányok

  1. Politikai hatalom - társadalmi uralom: a 'politikum', a 'politikai' cselekvés és az állami mozzanatainak viszonya - a globalizáció korában
  2. A kormányzás mint társadalmi tevékenység - szaktudományok és totalitásszemlélet
  3. Hegemónia értelmezések a globális kapitalizmus korában
  4. Váltógazdálkodás - nemzeti centrum kormányt hozó szocialista győzelemmel MSZP - 2002.


Előszó

Vetés után aratás - ehhez hasonlóan megvan a szellemi munkának is a sajátos ritmusa. Csak hogy amíg a földműves a természeti feltételekkel saját tevékenységén keresztül gazdálkodik, addig a tudomány embere a maga szellemén keresztül második természetünket műveli, amikor a társadalmi-történelmi valóság gondolati elsajátítását végzi. Utóbbi tehát sajátos ismerettárgya, s egy időszak szaktudományos és intellektuális kifejeződése ez a tanulmánykötet is, amely 2001 és 2006 között íródott szellemi termést fog át. Középpontba állítva a norma és a valóság kétirányú és összetett determinációs viszonyát, melyet a jogelméleti, alkotmányjogi, politikaelméleti és a klasszikusok nézeteit taglaló munkák egyaránt érdemlegesen érintenek.

Kötet cím, amely alkalmas arra, hogy egybefogja e periódus stúdiumait, de több is ennél, mert a szerző saját problémavilágának fundamentumát is kifejezi. Azt, hogy a társadalmi viszonyok és magatartásformák normatív aspektusa nemcsak jogi normákat mutat fel, hanem társadalmi normák sokaságáét. Ismétlődő életszituációk és magatartásformák kölcsönhatásában jönnek létre azok a normatív képződmények - szokások, konvenciók, erkölcsi normák- és értékek, etikett szabályok, műszaki-technikai, politikai és vallási normák - melyek a jogi normákkal együtt képezik a társadalom össznormarendszerét. A normativitás a társadalmi lét egészében gyökerezik, annak egyfajta tárgyiassági formája, melyek közül a jogelmélet és az alkotmányjog művelőjét nemcsak a normativitás szociológikuma kell, hogy érdekelje, tehát a jogképződés és a jogalkotás mögött meghúzódó mozgatórugók és egyeztetett akaratok, hanem a jog mint objektivációs forma belső felépítettsége, funkciói, normatív szerkezete, dogmatikája és egyéb attribútumai is. Az, hogy a normák alapján hogyan lehet egyfelől életviszonyokat különösségükben-tipikusságukban szabályozni, másfelől pedig az egyedileg keletkezett konfliktusokat jogalkalmazói döntésekkel kezelni, feloldani, s milyen szerepet kapnak ebben a folyamatban természetjogi, történeti, jogpozitivista vagy éppen jogtechnikai mozzanatok, érvelési- és interpretációs technikák. Tehát nemcsak a norma és a valóság makro-, hanem a norma és annak a jogkövetésben és a jog alkalmazásában játszott szerepe, hatáslehetőségeinek mikro összefüggései is az elemzés tárgyai e tanulmánykötetben.

[...]

Végül szólnom kell arról, hogy a kötetben nemcsak már folyóiratokban vagy könyvrészletként megjelent tanulmányaim egybefoglalását adom, hanem terjedelmének kb. egyharmada erejéig, a 4, 5, 7. és 13. számú tanulmányok első közlések. Az olvasó tájékoztatását elősegítendő pedig minden tanulmány eleje tematikus annotációt tartalmaz.

Budapest-Győr, 2006. június 21.


×