Magyar Elektronikus Könyvtár

Tétel adatlapja
CÍMLAP
Kertész Judit
Eseményszerkezet, aspektus, mondatszerkezet

TARTALOM, BEVEZETÉS


Tartalom

0. Bevezetés

  1. A predikatív határozói igeneves szerkezet a nyelvészeti leírásokban
    1. A predikatív határozói igenevek a leíró nyelvtanban
    2. A kérdés strukturalista megközelítésmódjai
      0. Bevezetés
      1. Hányféle -va/ve képző létezik?
    3. A fejezet összefoglalása

  2. Az állapot és az állapotváltozás relevanciája
    1. Bevezetés
    2. Az állapotváltozás
      1. Az állapotváltozás milyensége
    3. Konkrét és nem konkrét páciensek
      1. A konkrét páciensek
      2. A nem konkrét páciensek, és a lexikalizáció szerepe
      3. A konkrét és nem konkrét jelölettel egyaránt rendelkező páciensek
    4. A teljes érintettség
      1. A teljes érintettség problematikája
      2. Az állapot kitüntetettebb szerepe a hozzá vezető folyamat eredményéhez képest
    5. Marginálisan elfogadható estek
    6. Ha az alany Experiens
    7. Alberti további megállapításai
    8. 1. Az ágentivitás szerepe a predikatív határozói igeneves szerkezetekben
      2. A -va/ve és a -t/tt képzők
    9. A fejezet összefoglalása

  3. A predikatív határozói igeneves szerkezet aspektuális megközelítése
    1. Bevezetés
    2. A telikusság és relevanciája a grammatikában
      1. Tenny (1994) elmélete a telikusságról
      2. A telikusság szerepe a magyar predikatív határozói igenevek elemzésében
    3. A kiindulópont
    4. A telikus igék osztályának további szűkítése - avagy a telikusság szükséges de nem elégséges feltétel
    5. Aspektuális igeosztályok
      1. Vendler igetipológiája-a telikus és nem telikus igeosztályok
      2. Az eredmény és teljesítményigék
      3. A teljesítményigék osztályának további szűkítése
      4. Az igekötős igék
    6. A fejezet összefoglalása

  4. A telikusság kívánalmát felülíró összetevők
    1. Bevezetés
    2. Nem összetett igék a predikatív határozói igeneves szerkezetben
    3. A fókusz és a predikatív határozói igenevek
      1. A kérdések
    4. Összefoglalás

  5. Összefoglalás

Referencia


Bevezetés

A predikatív határozói igenevek számos problémát vetnek fel. Jelen dolgozatban azt vizsgálom, hogy mely igék vehetnek részt az állítmányi igeneves szerkezetben. Miért fogadjuk el mindnyájan a meg van hízva szerkezetet, miért utasítjuk el a *meg van mozdulva kifejezést, és miért torpan meg nyelvérzékünk az ?el van utazva hallatán. A dolgozat első fejezetében azt vázolom, hogy miként közelítik meg a témát a leíró nyelvtanok, Grétsy-Kovalovszky (1980) valamint Keszler (2000). Majd ezt követően Komlósy (1992), Laczkó (1995), Alberti (1996) és É. Kiss (2004) álláspontjait ismertetem. Az idézett szerzők alapján arra a megállapításra jutok, hogy a vizsgált szerkezetben az unakkuzatív és a tranzitív igék fordulhatnak elő. A második fejezetben azt vizsgálom, hogy az állapot, illetve az állapotváltozás milyen szerephez jut az állítmányi igeneves szerkezet helyes elemzésében. Különös hangsúlyt fektetek a részleges és a teljes állapotváltozás, az állapotváltozás relevanciája, az állapotváltozás "feltűnősége", valamint a személy és kontextus meghatározó szerepére. E kérdések vizsgálatával kísérletet teszek a predikatív határozói igeneves szerkezetben ténylegesen előforduló unakkuzatív és tranzitív igék osztályának szűkítésére. A harmadik fejezetben a vizsgált szerkezetet alapjaiban aspektuális módon közelítem meg. Amellett érvelek, hogy a predikatív határozói igeneves szerkezetben csak összetett eseményt[1] kifejező igék jelenhetnek meg, ezek közül is leginkább azok, amelyek folyamat+állapot mozzanatból állnak. A fejezetben főként Vendler (1967), Tenny (1994) és É. Kiss (Egy igekötőelmélet vázlata, 2004) megfigyeléseit használom fel. A negyedik fejezetben végül azokat a szerkezeteket vizsgálom, amelyekben, kiindulási tézisemtől eltérően, egyszerű eseményeket kifejező igék is előfordulnak. A fejezetben szerepet kap a fókuszos szerkezetek vizsgálata, melyet Kiefer (1992) és É. Kiss (1998) megfigyelései alapján végzek.

×