Előszó (részlet)

Hiszem, hogy ez a könyv inspirálni fogja azokat, akikhez eljut. Mindaz, ami olvasható e könyvben, hitem szerint Isten erőteljesebb keresésére fogja késztetni az olvasót, feltéve, hogy nyitott szívvel, előítéletek nélkül olvassa végig a benne található írásokat. A könyvet két részre osztottam. Az első részben négy olyan tanítást közlök, melyek jóllehet, csupa általánosságnak tűnnek, én mégis fontosnak tartom ezeket a tanításokat az utolsó időkben élő szent maradék számára. A szellemi emberek tisztán fogják érteni, hogy ezeknek a tanításoknak miért kell benne lenniük e könyvben.

A könyv második részében két hosszabb terjedelmű tanítást közlök, valamint a második részhez még csatoltam egy régebbi próféciát is, melyet 1999-ben kaptam Istentől.

Az ebben a részben található tanításokban sokat írok Isten ítéletéről, amely a világgal megalkuvó kereszténységre is ki fog terjedni, ez azonban egyáltalán nem jelenti azt, hogy már nincs kegyelem. Sőt, úgy hiszem, hogy ha Isten ítéleteket is gyakorol, ezek az ítéletek még mindig tartalmaznak egyúttal kegyelmet is mindazok számára, akik az ítéletek következtében készek igazán, tiszta szívvel megtérni az élő Istenhez. A második részben lévő két tanítás tartalmaz olyan mondatokat is, melyek a kívülálló számára csak felekezetek elleni kirohanásnak tűnik. Szeretném azonban hangsúlyozni, hogy ez nem így van, hiszen mint tudjuk, Istennek minden keresztény felekezetben vannak gyermekei, akik valóban őszintén szeretik őt. Azonban azt is látni kell, hogy a Szent Szellem elkezdett egy elkülönítő munkát, melyet természetfeletti módon végez a világon mindenütt, egyre több emberben, és ráadásul ezekben az emberekben egymástól függetlenül végzi ezt a munkát, vagyis ezek az emberek sokszor nem is tudnak egymásról. Ez a természetfeletti esemény pedig az, hogy Isten egyre több embert hív ki, egyre több felekezetből.

[...]

Istennek sok terve hiúsult meg az elmúlt évek során, a mi gonosz hozzáállásunk és magatartásunk miatt, és ez azért van így, mert Isten elsősorban az övéi által szeretne megnyilvánulni a világban, de ha az övéi nem engedelmeskednek, akkor ez nem feltétlenül történik meg.

A fentiekben említettek fényében teszem közzé azt a bizonyos régebbi próféciámat is a könyv végén, abban a reményben, hogy a szellemi emberek meg fogják vizsgálni, meg fogják ítélni, és helyre fogják tenni mindazt, ami hiányosság benne. Mivel a könyvem nem teológiai, hanem inkább prófétikus írás, ezért bizonyos dolgokban szándékosan nem voltam következetes. Például: a könyv végén található próféciában a Szent Szellem kifejezés helyett a Szentlélek kifejezést alkalmaztam, és a Károli fordítású Bibliát használtam. E szándékos következetlenséggel azt kívánom hangsúlyozni, hogy vannak dolgok amelyekről nem szeretek vitatkozni, mert e viták csak elválaszthatják egymástól az őszinte keresztényeket. Ezzel együtt én mégis azt vallom, hogy az ember nem csak kettős lény, és a Szentlélek kifejezés helyett is célszerűbb lenne a Szent Szellem kifejezést alkalmazni, mert ez utóbbi pontosabban adja vissza az istenség harmadik személyének lényegét. Őszintén kívánom, hogy Isten használja fel ezt a könyvet azok életében, akik valóban keresik őt, ez az én vágyam, ezért imádkozom, miközben útjára bocsátom könyvemet.

Sárbogárd, 2003. augusztus 10.