Czakó Gábor negyven éve írta ezt a műfajában nehezen meghatározható színpadi művét. 1989-ben a darabhoz írt elöljárójában több lehetőséget is megenged:

"Miféle darab a Disznójáték?

Blődli à la commedia dell'arte?

A szöveg rusztikus, parlagi, sehol egy veretes mondat. A szavak ki- és fölcserélhetők, szabad az improvizáció...

Ógörög sorstragédia musicalbe oltva?

A hősök archetípusok, küzdelmük a fátum árnyékában zajlik...

Politikai szatíra?

Bizony, itt disznók csinálnak forradalmat disznómód. Nem a forradalom eszméje a fő gondjuk, nem a jelen és nem a jövő, nem is az élet a jó, a boldogság, hanem a hatalom...

Metafizikai dráma?

Mangalica úr kulcsmondata: »nem gondolja Cornwall úr, hogy van tisztességes halál is?« E kérdés után kezdődik a metafizika tartománya."

Mindez persze a Disznójáték értelmezését is jelenti. Ez a rendezőnek szánt legfőbb utasítás.

Ha blődli, akkor nem több mint csipkelődő, nyelvöltögető esztrádműsor.

Ha musicalbe oltott sorstragédia, akor műfajparódia is. Az emészthetetlen élettények, a "mint egy rossz álom" szürrealizmusa lesz a cselekmény kohéziója.

Ha politikai szatíra, akkor nem a bolsevizmus, nem a globalizmus és a nem is a terrorizmus, hanem a homo metropoliticus áll a középpontban. Kérdés, vajon az uralkodó elitről szerzett legfrissebb tapasztalatunk groteszk keserűséggé nemesedhet-e? Ha metafizikai dráma, akkor misztérium, az Élet és a Halál vetélkedése. A halál tudásának féktelen félelme és az élet halálon túlmutató értékei versengenek a disznóól kifutóján. Ebben az ólban mindannyian benne vagyunk. Ez az ól a mi anyagi világunk. Törvényszerű-e, hogy úgy pusztuljunk, mint a disznók?

Forrás:
http://www.terszinhaz.hu/e_disznojatek.shtml