CÍMLAP
|
Írások a hatvanéves Görömbei András tiszteletére TARTALOM, BEVEZETÉS |
Tartalom
In honorem Görömbei András
*
Elek Tibor: Az irodalmi létértelmezéstől a közösségi felelősségtudatig
Beszélgetés Görömbei Andrással
Papp Endre: Nyújts feléje védő kart
Vázlat Görömbei András gondolkodói portréjához
Penckófer János: Az üvegharang (Görömbei András: Csoóri Sándor)
- Véletlen - és mégis okkalvaló (Görömbei András: Irodalom és nemzeti önismeret)
Ekler Andrea: "Nincs módunk kitérni a hűség elől"
Tűnődés Görömbei András Nagy Gáspárról írott monográfiája kapcsán
Bertha Zoltán: A szintézis tisztasága, igazsága és méltósága
(Görömbei András legújabb tanulmánykötetéről)
Pósa Zoltán: Magyarságunk megbecsülésére tanított bennünket
Szabálytalan visszaemlékezés és születésnapi köszöntő Görömbei Andrásnak
Gróh Gáspár: G. A. úr D.-ben
Nemes Rita: Gond(olat)ok
Ködöböcz Gábor: A debreceni iskola dicsérete
Görömbei András 60. születésnapjára
*
Fazakas Gergely Tamás: Az "árvaság" reprezentációja a kora újkorban: egy kulturális szerepminta értelmezési lehetőségei
Takács Miklós: Verbi silentis muta mater
Mária, mint a transzcendens Másik Ady Endre A pócsi Mária című versében
Nagy Gábor: Vázlat Móricz Zsigmond Erdélyének újraolvasásához
Chován István: Kosztolányi, a pillanat formáinak művésze
Korsós Bálint: Sorskérdéseink Szabó Dezső esszéi tükrében
Baranyai Norbert: A református öntudat mozgósítója
Kísérlet Szabó Dezső esszéinek újraolvasására
Karádi Zsolt: "Támadj, világ, támadj, történelem"
Adalékok Áprily Lajos 1920-as és 1930-as évekbeli történelmi-öntanúsító verseihez
Győri L. János: Szombati Szabó István mint a Debreceni Főiskolai Lapok szerkesztője
Vallasek Júlia: Bedekker vagy útinapló?
Gondolatok Ligeti Ernő Súly alatt a pálmájának újrakiadásáról
Babosi László: Az újjáéledő aranykor
Hamvas Béla "bartóki" modellje
Antal Attila: A szülőhelyről - válság-időben
Juhász Ferenc: A gyűlölet és szerelem koronája
Bódis Zoltán: Metafora
Széljegyzetek Nagy László Ki viszi át a Szerelmet című verse kapcsán
Gerliczki András: A párbeszéd könyve
Szilágyi Domokos Fagyöngy című kötetének kompozíciós sajátságai
Jánosi Zoltán: "Rabok vallatják szabadságomat"
Nyelv és igazság Ratkó József életművében
Babus Antal: A hűséges krónikás
Fülep Lajos és Fodor András kapcsolata
Matúz Viktória: A bartóki modell képviselői
Kiss Ferenc Nagy László- és Csoóri-tanulmányai
Gál Éva: Nőszirmok Görömbei Tanár Úr születésnapi csokrába
János István: Virtuális szövegvilágok
Az elektronikus filológia néhány problémája
In honorem Görömbei András
(részlet)
[...]
Eddigi négy évtizedes pályafutása során a most hatvanadik születésnapját ünnepelő Görömbei András különleges elismertséget és megbecsültséget, sőt népszerűséget szerzett magának és munkásságának - a tudományos közéletben, az irodalom- és a magyarságtudomány köreiben, a nemzeti (szép)irodalom alkotóinak soraiban, a világ magyarságának széles közösségeiben, olvasói, hírneves és közszolgálatos értelmiségi rétegek, barátok, kollégák, egyetemi tanítványok közegében. A köszöntők és köszönetmondók sokaságához ebben a kiadványban a volt tanítványok seregének egy maroknyi csapata is csatlakozik. Azoknak a kisebb csoportja, akik csaknem negyven év alatt az egymás után sorjázó generációk tagjaiként nemcsak szellemi értelemben, hanem valamikor a debreceni egyetem bölcsészkarán ténylegesen is Görömbei András hallgatói, vizsgázó diákjai lehettek - nappali, levelező, posztgraduális, doktori vagy egyéb képzési formák keretében. Akik mind tanáruk áldozatos segítőkészségét, útegyengető figyelmét, biztató-lelkesítő tanácsait, pártfogó támogatását élvezhették pályakezdésük és egész azóta végzett tevékenységük során - mert mindőjük az elmélyültebb irodalomkutatással eljegyzett filológussá, kritikussá, szerkesztővé, tanárrá igyekezett válni. Akik bármilyen irodalommal kapcsolatos munkáikban - publikációikban, könyveikben - is nyilvánvalóvá téve törekszenek hűségesek maradni az őket megérintő indíttatásukhoz, a felnevelő szellemiséghez és mesterükhöz (és egymással is szoros baráti és termékeny munkakapcsolatokat ápolva). A személyes összetartozás tudatának melegét mindvégig őrizve - noha időben-térben távolabbra kerülve is az iskolától, az alma matertől. E kötet szerzői nagyrészt vagy elkerültek Debrecenből, vagy eleve máshol munkálkodnak - szerte a Kárpát-medencében, határokon innen és túl -, vagy éppen most indulnak pályájukon (azaz nem mentoruk közvetlen, napi munkatársai, munkahelyi kollégái, szűkebb korosztályi barátai közé tartoznak).
A könyv első részében egy magát Görömbei Andrást megszólaltató beszélgetés, illetve a róla és egyes műveiről szóló írások kaptak helyet; a másodikban pedig olyan tanulmányok, amelyek tematikájukban, szemléletükben, gondolkodásmódjukban híven tükrözik az általa fémjelzett szellemi-irodalmi iskolához, irányultsághoz való kötődést. A kötet titokban, az ünnepelt tudta nélkül készült - az interjút eredetileg a Bárka folyóirat számára (2005/1) adta. Itteni közlését szintén meglepetésnek szánjuk - miként a könyv egészét is. Jelzéseként a hálának és a tisztelgő ünnepi jókívánságoknak; mintha egy csokor virágként: egy csokor írás.
A szerkesztők