Előszó

Ötven év Mária-versei egy költő életművében önmagukban is magukkal ragadóak. Mutatják, hogy szerzőjük, Nagy Miklós életében a Mária-tisztelet nem egy életszakaszhoz vagy élményhez kapcsolódik, hanem lényeges vonása életének.

Verseiből kitűnik, hogy ez a tisztelet kora gyermekkorában gyökerezik. Születésétől fogva él benne az édesanyjától örökölt ősi katolikus Mária-tisztelet, amely életét áthatja és amelyet költészetével maga is gazdagít. Mélységesen katolikus ez a népi Mária-tisztelet és Nagy Miklósnak ebből kibontakozó személyes, egyéni költészete. Magyar talajból fakad, a Nyírség katolikus és görög katolikus hagyományaiból.

Sok költeménye őrzi meg számunkra és a jövő nemzedékek számára a magyar Mária-tiszteletnek ezt a hagyományát, amelyekben zarándokokról, búcsújáró helyekről, a Szűzanya oltalmába ajánlott tájakról és az oltalmában bízó emberekről, embercsoportokról szól.

A Mária-tisztelet Nagy Miklósban egyre mélyül és egyetemesebbé válik történelmi és teológiai tanulmányai nyomán. Ifjú korának lelkes áhítattól lángoló versei és az élet alkonyán megírt költeményei gyakran ugyanazt a témát éneklik meg, amiről fiatalon írt, de már egy hosszú élet tapasztalatai, a lelkipásztor és a hívő teológus egyre mélyebben átélt bölcsessége járja át őket. Többször ugyan önmagukban nézve nem tudnánk őket életkor szerint besorolni, ha nem ismernénk keletkezésük dátumát. Ezért közöljük a megjelenés évszámát az egyes verseknél.

Nagy Miklós jó néhány Mária-versének a formája is imádság, de majdnem mindegyiket mi is elmondhatjuk elmélkedő imádságként a magunk helyzetére alkalmazva. Ez jellemző Nagy Miklós sok más versére is, az ebben a kis kötetben foglaltakra azonban különösképpen. Máriát megéneklő verses imakönyvnek is nevezhetnénk, melyet naponta olvasva a mindannyiunknak szükséges katolikus Mária-tiszteletre nevelhet bennünket.

Garrigou-Lagrange és nyomában több teológus azért ajánlja a Mária-tiszteletet különösen is korunk teológusainak és hívőinek, mert túlságosan intellektuálissá, elméletivé vált napjainkban nyugati országainkban a hit. A Mária-tisztelet nélkül Krisztus könnyen elvont eszmévé válhat életünkben. Krisztus igaz lényegéhez hozzátartozik a megtestesülés valósága, mely Mária nélkül - Isten akarta jelen világrendünkben - nem állhat meg.

A költészet a valóságnak olyan vonásait látja és énekli meg, amelyek kiegészítik az értelem útján megismert igazságot. A teológus és lelkipásztor Nagy Miklósnak különleges, Istentől kapott ajándéka, karizmája volt a költői, intuitív látásmód. Küzdelmes hitvalló életútján ez még a börtönben, a belső száműzetésben és a magányban is mindvégig örömöt és reményt adott neki. A karizma a keresztény lelkipásztor és a hívő számára nemcsak egyéni ajándék. Isten az egész közösség javára adja.

Örüljünk hát ennek az ajándéknak, melyet Isten adott mindnyájunknak, hogy mi is örömet és erőt meríthessünk belőle.

Csolnok, 2002. augusztus 15.

A Kiadó