Bevezetés (részlet)

A World Internet Project magyarországi felvétele immáron harmadik éve zajlik. Három év - tizenötezer interjú - ebből több mint 8300-at ugyanazon 2770 személlyel készítettük. Ismerjük az interjúalanyaink médiafogyasztási szokásait, az info-kommunikációs technológiákkal kapcsolatos attitűdjeiket, háztartásuk felszereltségét, szocio-ökonómiai környezetét, az egyének kapcsolathálóját és családon belüli viszonyaikat.

A viszonylag nagy, több mint 5000 fős mintán zajló adatfelvételünkhöz kapcsolódóan 2001 óta nyújtunk az Európai Unió eEurope programjával kapcsolatos lakossági benchmarking indikátorokat. Ezek alapján is megerősíthettük azt a más forrásokból is ismert tényt, hogy hazánk a régió többi országához képest is lemaradásban van, legalábbis az otthoni internethozzáférés és - használat vonatkozásában. A terjedés gátjaként azonosítottuk az anyagi természetű és kulturális okokat, a magas számítógép- és internetezési árakat, a vonzó tartalmak és a digitális írástudás hiányát.

[...]

Ugyanakkor úgy tűnik, hogy ha némi késéssel is, de valami elkezdődött: az internet penetráció nyers mutatói az elmúlt évben elérték a 25%-ot, vagyis a magyar társadalom egynegyede - ha igen eltérő mértékben és formában, de -, az internet használójának mondja magát. Örvendetes az is, hogy az otthoni hozzáférés dinamikusan növekedett (a háztartások 12 százalékában van online PC, szemben a tavalyi 8 százalékkal), és tíz felhasználóból ma már négy otthonról is használja a világhálót.

Az internet terjedésének egyik legfőbb húzó ereje a tanulók iskolai és otthoni internethasználata. A 14-17 éves korcsoport több mint háromnegyede (77 %) használja a világhálót. A gyermekek az iskolákban elsajátítják a digitális írástudást, és sokszor az ő közvetítésükkel jut el az otthonokba a számítógép és az internet, különösen az alacsonyabb státuszú háztartásokba. A családon belüli időmérleget, a családtagok interakcióit érezhetően befolyásolja az otthoni nethasználat és hatással van a gyermekek nevelésére és a család tagjainak együtt eltöltött idejére is.

A nagyságrendileg magasabb hozzáférési és használati mutatókkal rendelkező Egyesült Államokban1 a digitális szakadék jelenségét amerikai kollégáink ma már nem annyira a hozzáférés szempontjából értelmezik, hanem a használat intenzitása és az internetre történő csatlakozás (keskeny versus szélessáv) szempontjából. Az amerikai új felhasználók másként használják a webet, mint a tapasztalt, régóta internetezők. Az új belépők számára fontosabbak az internet nyújtotta szórakozási lehetőségek, valamint gyakrabban vásárolnak az interneten keresztül. Magyarországon ez egyelőre nem mutatható ki. A web egyes funkcióinak használata minden szempontból intenzívebb a tapasztalt felhasználók körében. Ezzel összefüggésben érdemes megemlíteni, hogy az online vásárlás elterjedése az utóbbi egy esztendőben jelentős volt. A felhasználók tizede ma már legalább havonta vásárol az interneten keresztül.

Miközben továbbra is fontosnak tartjuk, hogy a technológiai diffúzió folyamatáról évente beszámoljunk, a WIP adatbázis lehetőséget ad arra is, hogy ezen egyszerű mutatók mögé nézzünk és az internet társadalmi hatásairól szóló adatokat akár az elmúlt néhány év eredményeivel, akár nemzetközi mutatókkal vessük egybe. Ebben a gyorsjelentésben csak néhány elgondolkoztató alapösszefüggést villanthatunk fel, az elmélyültebb elemzések a WIP adataiból dolgozó Internet.hu címmel megjelenő könyvsorozat tanulmányaiban találhatók...