Ismertető

...Kétségtelen, hogy az IKT-forradalom új lehetőségeket és új problémákat jelent egyszerre. Az Európai Unió az utóbbi két-három évben mind jobban arra koncentrál, hogy megfeleljen az ezekből fakadó új kihívásoknak, mivel felismerték az új gazdaságban és az internetben rejlő pozitív lehetőségeket a társadalmi integráció és a gazdasági versenyképesség növelése szempontjából. Magyarország olyan Európához fog csatlakozni, amely flexibilis, gyorsan alkalmazkodni képes munkaerőpiaccal, tudásalapú gazdasággal válaszol a globális kihívásokra, miközben biztosítani kívánja azt, hogy az információs társadalom szolgáltatásai minél szélesebb társadalmi csoportokhoz eljuthassanak. Az amerikai és szingapúri kezdeményezésre indult World Internet Project célkitűzései arra irányulnak, hogy az internet terjedését elsősorban a társadalmi hatások felől vizsgálja egy nemzetközi, longitudinális vizsgálat keretében. Magyarországon második éve kerül sor erre a vizsgálatra, melynek keretében ugyanazon megkérdezetteket követjük nyomon a kutatás kérdőíves eszközeivel.

Egy év múltán a jelen gyorsjelentésben a 2002. októberében lezárult adatfelvételünkről nyújtunk beszámolót a magyarországi információs társadalom fejlődése iránt érdeklődő olvasóknak.

Elöljáróban a következőkre szeretnénk felhívni a figyelmet elsősorban a hozzáférés és a használat alapvető mutatóival kapcsolatban az elmúlt év tapasztalatai alapján.

A korábbi tendenciákhoz képest is lelassult az otthoni számítógéphez való hozzáférés terjedése. Ez különösen a jövőre nézve aggasztó, még akkor is, ha az elmúlt év folyamán növekedett mind az online otthoni PC-k aránya, mind pedig az internetet használók száma. Az internetet nem használók ugyanis továbbra is a legnagyobb arányban számítógép hiányát jelölik meg a nem használat okaként. Regisztrálhatjuk ugyanakkor azt is, hogy a világhálóval kapcsolatos érdektelenség nem csökkent, sőt valamelyest növekedett is a webet nem használók körében. A mobiltelefon használatának dinamikus terjedéséhez képest, az internet és a számítógép használatának terjedése továbbra is lassú. Kedvező tendencia viszont, hogy a 15-17 éves "sulinet" generáció háromnegyede már használója a számítógépes világhálózatnak. Ez a kiugró arány rávilágít az internet és általában az információs és kommunikációs technológiák használatának fő meghatározójára, a generációs és kulturális különbségekre. Két fontos választóvonalat kell meghúznunk. Az első a legfiatalabbak és a felnőtt korcsoportok között húzódik. Örvendetes, hogy a digitális írástudás, a számítógép használat alapjait a legfiatalabbak ma már az alapfokú oktatás kereteiben elsajátíthatják. A másik fontos választóvonal az idősebbek, a 60 év felettiek és a fiatalabb korosztályok között húzódik meg. Az idősek körében 1-2 százalék a számítógép és az internet használók aránya, miközben jelentős az 50-59 éves korosztály lemaradása is. Szintén kedvező tendencia, hogy az otthoni háztartásokban megjelent a szélessávú hozzáférés, ma már kábelen vagy ADSL kapcsolaton keresztül csatlakozik a hozzáféréssel rendelkezők 17 százaléka. Mindazonáltal ezek az elmozdulások csak árnyalják azt, az összességében szomorú képet, hogy miközben az információs forradalom már alapvető változásokat indított el a távol-keleti térség, Amerika és Európa számos országában, addig nálunk ez az áttörés változatlanul várat még magára. Ahhoz, hogy Magyarország sikeres szereplője lehessen az Információs Kornak, a lassan növekvő trendeket radikálisan felpörgető stratégiára, - s mivel valóban nemzeti sorskérdésről van szó - a politikai és gazdasági élet szereplői, a kutatás-fejlesztés képviselői és a civil szervezetek között intenzív és gyümölcsöző partnerségre van szükség. A magunk részéről büszkék vagyunk arra, hogy a World Internet Projectben egy ilyen együttműködés előképe valósul meg.

Dessewffy Tibor és Fábián Zoltán
A kutatás vezetői