Koromfekete éjszakán
Gyötör a képzeletem.
Zakatoló vonaton
Álomra hajtom a fejem.

Idegen állomás.
Riadt a tekintetem.
Víziós látomás,
Üres váróterem.
Kihalt utcák, terek,
Senki sem jő.

A sínpárok között ballagok,
Szálfákra lépve.
Öles lépések ezek,
Hideg téli éjben.

Öt kilométer, vagy tíz?
Az állomás már messze van.
Telehold világít, zimankóban.
Lépek a havas tájon,
Fénylik a sínpár...
Az otthon melege rám vár.