A kocsmai élet nem csendes,
Főleg, ha egy-két liter lement
A fáradt férfi torkán.

Bátorságot gyűjt a férfi,
Erejét innen veszi.
Reszkessen asszony, gyermek,
Mert erejével teli.

Fizetés napján mindenét elissza.
Nem vissz semmit sem haza.
S hosszú az út hazáig...

Minden kutya megugatja,
Ő a világot, s az asszonyt szidja,
Fogát hangosan csikorgatja.

Reszket a ház népe,
Bújna, de nem lehet.
A részeg öklével nevelget.

Kék az asszony szeme alja.
Zöldül mindenütt a karja.
Piros a szeme a sok sírástól.

A részeg nem tágul.
Üti, veri, rúgja.
Előbb utóbb a sírba juttatja.

Reszket a gyermek az ágy sarkában.
A kutya nyüszítve búj a vackában.
A szomszédok csendben hallgatják

Az embert, ki "erővel teli".