CÍMLAP
|
TARTALOM, ELŐHANG |
Tartalom
Előhang
Politika versus antropológia
Kulturális antropológia: egy elmélet gyakorlata, vagy egy történet elmélete?
Politikáról antropológiául
Hol érvényes a sebesség antropológiája?
Szociálantropológia
Az ember mint nemformális intézmény
Politikák és identitások
Reflexiók, recenziók, számvetések
Nemzeti vagy etnokulturális kisebbség?
"Újbeszél" képnyelv, vizuális közlés és kultúraközi kommunikációk
Hangosbeszéd és/vagy morálfilozófia:
Azért a kép az úr...
"Besorolások"
Városantropológia - magából a képből nézve
Európa francia cigányai?
Identitás-tér és etnikai terep
Határok és határátjárások
Kisebbségi egészség kontra kirekesztettség
Avitt modernitás - szöveguniverzális metszetek
Az örök idegen, avagy az antiszemitizmus mindig "kéznél" van
A formális és informális szféra ünneplési gyakorlata az 1980-as években
Pécsi Politikai Tanulmányok II.
Norma vagy kivétel? A helytörténeti rang univerzalitásáról
Földrajzi néprajz, mint etno-tértudomány
Kockázat, polgár, geopolitika
Etnikus vallások...?
Etnokulturális és szociokulturális stratégiák
Féner "Börtönében"
Afro-polisz
Harambee
Melléklet
Az Etnoregionális Kutatóközpont kiadványsorozatai Jubileumi áttekintés és rövid kiadvány-ismertetők az első tíz évből
MTA Politikai Tudományok Intézete Etnoregionális Kutatóközpont Munkafüzetei
(1996-2006)
Az MTA PTI Etnoregionális Kutatóközpont eddig megjelent Dokumentum-füzeteinek tartalmi ismertetője
Multi Language Papers series Research Centre of Ethno-Regional Studies -
BUDAPEST FORUM
A kötetben közölt tanulmányok eredeti megjelenési helyei és forásai
Előhang
Mintha a kulturális antropológia földrajz-kulturális kistájain élőket kutattam volna, úgy bóklásztam körül ebben a tudományos térben. Miként az antropológusok szoktak, javarészt ismeretlen térségekben, ellenőrizhetetlen tudást gyarapítva, küzdőképesen a fordítás-tolmácsolás feladatával... Kerestem és találtam ebben az egzotikus miliőben egzakt foglalkozást űzőket, kiváló iparosokat és igazi "szakmabeli" varázslókat, gyógyító sámánokat és tudáskereskedőket, ismeret-zsákmányolókat és az eltérő tudásmezők messzi tájain is rokonokat sejtő "adatközlőket". Egyszóval sokmindenkit, akik mintha egy idegen, távoli világ megismerésében lennének segítőim, mondták-írták a magukét, meggyőződéssel állították azt, amit el akartak mondani, s hagyták, rám bízták, mennyit értek meg "törzsi" vallásukból, közlési rítusaikból, elbeszélési stratégiáikból. Voltak köztük közeli kollégák, távoli ismeretlenek, köztiszteletben álló tekintélyek, érdeklődő egyetemi hallgatók, hangosbeszélő szónokok és motyogó titoktartók. Okulhattam abból, amit mondtak és írtak, filmeztek vagy fotóztak, képzeltek vagy kérdeztek. Érzékelhetően jó volt mindez, építően egészséges, meggondolkodtatóan serkentő. Rá kellett jönnöm, hogy társas tudások, avagy társak tudásai azok, amelyekkel a "tudástársadalom hajnalán" szót kellene érteni.