Bevezetés (részlet)

A modernizáció és a keresztény hit olyan viszonyban állnak egymással, amely napról napra új kérdéseket vet fel, és gyakran vezet vitákhoz, feszültségekhez is. A 19. században, és még ma is tartó modernizáció a hitet és az egyházat sok ponton kritizálta és elítélte, ezért ha azt halljuk, hogy "modernség", vagy "modern fejlődés" rögtön olyasmi jut eszünkbe, ami az egyház tanításával gyökeresen ellentétes.

Hogy ez mennyiben igaz, ez már olyan kérdés, amit óvatosan kell megközelítenünk, mert a modern élet, amelyben egész mai, városi és civilizált életünk benne foglaltatik, korántsem azonos a modern gondolkodással és a modern ideológiákkal. Modern ideológiának tekinthető minden olyan tudományos, vagy tudományra hivatkozó világnézet, amely a felvilágosodás óta megjelent, és a köztudatba átment. Azonban a modern világvárosokban élő tömegek egyénekből állnak és nem biztos, hogy mindenki híve a modern ideológiáknak. Ma az emberek nagy többségének minden világnézettel, tudománnyal és a vallásokkal szemben is fenntartásai vannak. Egyrészt emiatt nehéz ez a kérdés, másfelől pedig a keresztény hitről tudjuk, hogy nincs meghatározott történelmi korszakhoz vagy kultúrához kötve, mindenhol megvalósítható. Nagyon szépen megmagyarázza ezt a Diognétoszhoz írt levél, amelyben egy keresztény apologéta így mutatja be kereszténység és a világ kapcsolatát: "Egészen egyszerű: ami a testben a lélek, azok a keresztények a világban. A lélek áthatja a test minden tagját, ugyanúgy jelen vannak a keresztények a világ városaiban. A lélek is a testben lakik, de nem a testből való, a keresztények is a világban vannak, de nem e világból valók."

[...]

Az egyház a modern életben is azért van, hogy az örök életet, Isten létét hirdesse és megtanítsa, hogyan juthatunk el Hozzá. Ám úgy tűnik, hogy a modern világ és a modern ideológiák ennek élesen ellentmondanak. A modern világ válságának szakértője Fridrich Nietzsche kijelentette: "Isten meghalt, mert úgy döntöttünk, hogy nincs többé szükségünk rá." Itt világossá válik a keresztény hit és a modernizmus ellentéte, amellyel az egyháznak és a keresztény embernek nap mint nap szembe kell néznie. A modern világ fogyasztási társadalma, szórakoztatóipara, vallási és kulturális pluralizmusa versenyben áll az egyházzal, mert nem Isten és az örök élet, hanem a földi élet boldogítja az egyéni embert és a különféle szavazásokon összetoborzott "többséget" a középpontba helyezi, mindenek fölött állónak tartja. A modern világban tehát az ember válik minden dolog mértékévé így pedig óhatatlanul szembekerül a hittel, mely az összes dolgok forrásáról, Istenről szól, mert Ő a Teremtő, a világ és benne az ember teremtmény. Ezért kell az embernek Istenre figyelnie, ha tudni akarja, hogy a világban mikor jó valami, és mikor rossz. Az ellentmondás látszólag feloldhatatlan. Ez a tanulmány arról szól mi is lehet a modernség értelme, hogyan fejlődött a modernizáció az ezredfordulóig illetve arról, hogy az egyház hogyan igyekezett megértetni Isten kinyilatkoztatását a modern világgal, hogy küldetéséhez híven végrehajtsa üdvösségközvetítő feladatát.