Előszó

A család az öröm egyik forrása. Emberek, akik egymás számára vannak jelen, együtt élnek. Egymásra hagyatkozhatnak. Megpróbálnak a másiknak örömet szerezni. A család elkíséri az embert élete kezdetétől míg felnő, és maga is önálló családot alapít. A házastársak, a szülők, a férj és a feleség számára a család a hazát jelenti egészen a halálig. Jó tudni, hogy hova tartozunk. Jó tudni, kihez tartozunk. Jó tudni, kié vagyunk.

A Schönstatti Családmozgalom egyre nagyobb figyelemre tesz szert. Ez a kis füzet arra hivatott, hogy rávezesse a házastársakat arra az útra, amelyen gyermekeikkel együtt járhatják a schönstatti kegyelmi anyja iskoláját.

A Schönstatti Családmozgalom a Szűzanya kezdeményezésének tekinti magát korunkban. Ebben az írásban ismertetni fogjuk, hogyan tudja a Szűzanya a családok nagy nevelőjeként megváltoztatni a házaspárok életét. Felfedezzük, hogy a vele való összetartozás formálni tudja hétköznapjainkat úgy, hogy egyszerűen szebb legyen.

A Schönstatti Családmozgalom az egész világon elterjedt. Lelkiségét megosztja a Schönstatti Mozgalom többi közösségével. Tényleges formáját és lelkiségét az alapítónak, Kentenich József atyának köszönheti.

Néhány évvel ezelőtt történt. Egy család, aki részt vett schönstatti családnapokon, a következő évben ezt mondta: "Egy évig megpróbáltunk úgy élni, ahogy a családnapokon hallottuk. Azt tapasztaltuk, hogy lehet úgy élni, és hogy ez örömet okoz. Mi schönstatti családdá szeretnénk válni. Az előttünk álló írás elsősorban nem információkat szeretne egymás után felsorolni, hanem bevezetni minket a schönstatti családok életébe. Ez az élet egymás iránti örömmel kezdődik. Beszélgetésben érlelődik. Növekedik a nehézségek legyőzésében és a közös családi élet alakulásában. Gyümölcsözni fog a többi ember szolgálatában, az emberi közösségben, és nem utolsósorban az egyházban.

Ezt a kis írást az osztrák és a magyar schönstatti családoknak ajánlom. Ők az életükkel határozták meg ennek az írásnak a tartalmát. Ezt a kis füzetet a Schönstatti Mozgalom alapítójának, Kentenich József atyának és az ő nagy fiának, Tick János atyának a kezébe adom. Kísérjék ezen sorok útját az égből.

P. Beller Tillmann