Eredetét egy hiányzó címlapú barokk imádságoskönyv így magyarázza: amikor Konstantinápoly városába döghalálnak idejébe annyi temérdek ember megholt volna, hogy az elevenek nem győznék az holtakat eltemetni, akkor egy szentéletű embernek megjelentette az Isten, ha ezek a szentkeresztre irott bötük házalt ajtajára felfüggesztetnek, abban a házban döghaláltul szobadok lesznek. Akiket pargaminán irva Zakariás névü jeruzsálembéli szent püspök egynéhány száz esztendő előtt hispániai kalostromban de Troyles, maga megmagyarázásával, szent irásbul düghalál ellen vett imádságaival feltalált, mellyeknek megyarázatjokat Jézus Társaságbul lévő tisztelendő páterek Linz városában nyomtattatott anno 1699 könyvecskéje szépen előnkbe adja. Kinek titulusa Nucleus benedictionum variarum. A megfejtés Spamer Adolf: Die Deutsche Vokskunde. II. Berlin 1935, 10. Vö. még Friesenegger, J. M.: Die Ulrichskreuze. Entstehung, Bedeutung ural Brauchtum. Volk und Volkstum I, 217. Münsterer, H. O. I. Die magischen und kabbalistischen Schutzkreuze. Bayerisches Jahrbuch für Volkskunde 1954, 90. Lewald, Ursula: Über Schutzblattamulette. Zender-Festschrift I, 412.