Vörös Márton: A Széchenyi tér regénye. Pécs 1963, 46, 49, 54. Az 1739. évi járványra Pécsett bűnbakot kerestek. Ezekre gyanakodtak: egy asszony öngyilkos lett, fölakasztotta magát, mégis a temető szentelt földjébe temették. Hasonlóképpen egy börtönben meghalt, öngyilkosnak minősített másik asszonyt is. Azt is emlegették, hogy egy ember gabonából főzött szeszt és sört. Ezzel Isten haragját hozta a városra, mert a gabona kenyérnek, Úr testének való. Hasonlóan vétkezett egy ódombóvári sörfőző legény is. Máglyára akarták vetni feleségével együtt, csak nagy nehezen tudtak elmenekülni.