Tétel adatlapja
CÍMLAP

Állam és egyház a polgári átalakulás korában Magyarországon, 1848-1918

TARTALOM, ELŐSZÓ



Tartalom

Előszó

Gyulay Endre:
Egyház-politika az elmúlt 150 évben

Katus László:
Liberális katolikusok és katolikus liberálisok Nyugat-Európában a 19. század derekán

Fazekas Csaba:
A katolikus egyház közéleti tevékenységének reformkori történetéhez

Csorba László:
Jogvédelem vagy kiváltságvédelem? - Danielik János az egyházi vagyon "jogi természetéről" 1848-ban

Zakar Péter:
Forradalom az egyházban? A radikális papság 1848-49-ben

Sarnyai Csaba Máté:
A püspöki kar által támogatott autonómia-elképzelés 1848-ban

Deák Ágnes:
Egyházpolitika és nemzetiségpolitika összefonódása az 1850-es években Magyarországon

James P. Niessen:
Népek, nyelvek, egyházak és autonómiák. Haynald Lajos Erdélye forradalom és kiegyezés között

Beke Margit:
A püspöki kar és az autonómia 1867-71 között

Lakatos Andor:
Közvetítés és kiegyenlítés Haynald Lajos szerepe az autonómia-mozgalom 1868-1871 közötti szakaszában

Gergely Jenő:
A történelmi keresztény egyházak autonómia-szervezete a dualizmus éveiben

Kiss Mária Rita:
Bangha Béla sajtókoncepciója politológiai szempontból

Máté-Tóth András:
A katolikus autonómia-mozgalom néhány teológiai aspektusa



Előszó

Ebben a kötetben az 1998. április 21-22-én az "Állam és egyház a polgári átalakulás korában Magyarországon (1848-1918)" címmel Szegeden rendezett konferencia résztvevőinek írásait veheti kézbe a Tisztelt Olvasó.

Az rendezvény szervezőinek elsődleges szándéka volt az 1848/49 évi forradalom és szabadságharc 150. évfordulójára való méltó emlékezés. E jelentős esemény kapcsán a modern magyar polgári állam és társadalom létrejöttét is ünnepeltük. A változások egyik fontos következménye volt, hogy a katolikus egyház és az állam viszonya átalakult, miközben magának az egyháznak az ekkor előtérbe került modern eszmék hatására belső életében is új kihívásokkal kellett szembe néznie. Messzire ható jogi- politikai, egyházjogi, egyházszervezeti és fegyelmi problémák vetődtek fel. Éppen ezért ezek a kérdések nem tárgyalhatók csupán 1848/49-re vonatkoztatva, hanem csakis előzményeikkel és következményeikkel együtt. Ez az oka annak, hogy a konferencia referátumai szélesebb időbeli kitekintést mutatnak. Az egyházi autonómia különféle elemeinek vizsgálata a leginkább kézzelfogható közös pont az itt olvasható írások többségében, bár az egyes tanulmányok alkalmasint különböző szempontokat és más-más történelmi pillanatot emelnek ki.

A konferenciát a József Attila Tudományegyetem Alkalmazott Vallástudományi Kutatócsoportja - ma már SZTE Vallástudományi Tanszéke - és a Magyar Egyháztörténeti Enciklopédia Munkaközösség szervezte. Ehhez járult az a nélkülözhetetlen segítség, amit a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola Történelem Tanszéke nyújtott. Az esemény megrendezését anyagilag támogatta az MKM Felsőoktatási Programfinanszírozási Pályázata.

A konferencia védnökei voltak: Gyulay Endre Szeged-Csanádi püspök, Balázs Mihály, a József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának akkori dékánja és Békési Imre, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola akkori főigazgatója.

Minden közreműködő személynek és intézménynek ezúton mondunk köszönetet!

Bízunk abban, hogy kötetünk, minél szélesebb olvasó közönséghez eljutva, segíti a címbeli korszak és viszonyrendszer jobb megismerését.

Szeged, 2000. december 10.

Sarnyai Csaba Máté


×