A SOROZATBAN MEGJELENT
1. Péter László: Espersit János. Ismeretlen adatok Juhász Gyula és József Attila életéhez. 1955.
2. Varga Imre: Szádeczky: Miscellania. Egy XVIII. századi versgyűjtemény ismertetése. 1955.
3. Forgács László: Bajza és Belinszkij. 1955.
4. Fenyő István: Az Aurora. Egy irodalmi zsebkönyv életrajza. 1955.
5. Pukánszkyné Kádár Jolán: A drámaíró Csokonai. 1956.
6. Hegedüs Nándor: Ady Endre Nagyváradon. 1956.
7. Komlós Aladár: Irodalmi ellenzéki mozgalmak a XIX. század második felében. 1956.
8. Fejős Imre: Vörösmarty arca. 1956.
9. Trócsányi Zsolt: A nagyenyedi kollégium történetéhez. 1957.
10. Eckhardt Sándor: Új fejezetek Balassi Bálint viharos életéből. 1957.
11. Gergely Pál: Arany János és az Akadémia. 1957.
12. Baránszky Jób László: Arany lírai formanyelvének fejlődéstörténeti helye. 1957.
13. Busa Margit: A Thököly-kódex és kuruckori versei. 1958.
14. Waldapfel József: Gorkij és Madách. 1958.
15. Vajda János levelei Milkó Izidorhoz. 1958.
16. Sükösd Mihály: Tudós Weszprémi István. 1958.
17. Vörös Károly: Adalékok Pálóczi Horváth Ádám életéhez. 1958.
18. Gáldi László: Szenczi Molnár Albert zsoltárverse. 1958.
19. Mezei Márta: Történetszemlélet a magyar felvilágosodás irodalmában. 1958.
20. Fekete Sándor: Petőfi, a segédszerkesztő. A költő ismeretlen írásaival. 1958.
21. Rejtő István: Az orosz irodalom fogadtatása Magyarországon. 1958.
22. Nagy Péter: Szabó Dezső indulása. 1958.
23. Fónagy Iván: A költői nyelv hangtanából. 1959.
24. Pogány Péter: Folklór és irodalom kölcsönhatása a régi váci nyomda működése nyomán (1770–1823). Vásári ponyvairatok. 1959.
25. Balassi Bálint Szép magyar komédiája. A Fanchali Jób-kódex magyar és szlovák versei. 1959.
26. Hegedüs Nándor: Ady elnyeri a főváros szépirodalmi díját. 1959.
27. Rejtő István: Mikszáth Kálmán, a rimaszombati diák. 1959.
28. Fenyő István: Reformkori irodalmunk az egykorú orosz sajtó tükrében. 1959.
29. Radó György: Majakovszkijról. 1960.
30. Zimándi István: Péterfy Jenő és baráti köre. 1960.
31. Sáfrán Györgyi: Arany János és Rozvány Erzsébet. 1960.
32. Csanda Sándor: A törökellenes és kuruc harcok költészetének magyar–szlovák kapcsolatai. 1961.
33. Mezősi Károly: Petőfi családja a Kiskunságban. Kiskunfélegyházi életük. 1961.
34. Geréb László: A munkásügy irodalmunkban 1832–1907. Tanulmányok. 1961.
35. Csukás István: Ady Endre a szlovák irodalomban. 1961.
36. Merényi Oszkár: Ismeretlen és kiadatlan Kölcsey dokumentumok. 1961.
37. Kiss Ferenc: A beérkezés küszöbén. Babits, Juhász és Kosztolányi ifjúkori barátsága. 1962.
38. Zrinszky László: A Magyar Tanácsköztársaság emléke költészetünkben 1919–1945. 1962.
39. Csapláros István: Kraszewski és Magyarország. 1963.
40. Varga József: Ady útja az „Új versek” felé. 1963.
41. Lengyel Géza: Magyar újságmágnások. 1963.
42. Baranyi Imre: A fiatal Madách gondolatvilága. 1963.
43. Tamás Attila: Költői világképek fejlődése Arany Jánostól József Attiláig. 1964.
44. Grezsa Ferenc: Juhász Gyula egyetemi évei 1902–1906. 1964.
45. Markovits Györgyi: Üldözött költészet. Kitiltott, elkobzott, perbefogott kötetek, versek a Horthy-korszakban. 1964.
46. Komlós Aladár: A szimbolizmus és a magyar líra. 1965.
47. Kunszery Gyula: A magyar szonett kezdetei. 1965.
48. T. Erdélyi Ilona: Az Ifjú Magyarország és Kazinczy Gábor. 1965.
49. Péczely László: Tartalom és versforma. 1965.
50. Sziklay László: Az ifjú Hviezdoslav. 1965.
51. Poszler György: Szerb Antal pályakezdése. 1965.
52. Csaplár Ferenc: A Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiuma. 1967.
53. Kántor Lajos: Százéves harc „Az ember tragédiájá”-ért. 1966.
54. Szigeti József: A Balassi-comoedia és szerzője. 1967.
55. Eötvös József levelei Szalay Lászlóhoz. Közzéteszi Nizsalovszky Endre. (A leveleket sajtó alá rendezte Lukácsy Sándor.) 1967.
56. Csatári Dániel: A Vásárhelyi Találkozó. 1967.
57. Szabolcsi Miklós: A verselemzés kérdéseihez. 1968.
58. Rónay László: Az Ezüstkor nemzedéke. 1967.
59. Varga Imre: Magyar nyelvű iskolaelőadások a XVII. század második feléből. 1967.
60. Varannai Aurél: John Bowring és a magyar irodalom. 1967.
61. Pomogáts Béla: Kuncz Aladár. 1968.
62. Schweitzer Pál: Ember az embertelenségben. A háborús évek Ady-verseinek szimbolikus motívum-csoportjai. 1969.
63. Horváth János: Vörösmarty drámái. 1969.
64. Fekete Sándor: Petőfi, a vándorszínész. 1969.
65. Balogh László: Asztalos István. 1969.
66. D. Birnbaum Marianna: Elek Artúr pályája. 1969.
67. Barla Gyula: Kemény Zsigmond főbb eszméi 1849 előtt. 1970.
68. Tamás Anna: Az Életképek. 1970.
69. T. Erdélyi Ilona: Irodalom és közönség a reformkorban. Regélő Pesti Divatlap. 1970.
70. H. Lukács Borbála: Szellemtörténet és irodalomtudomány. 1971.
71. Németh G. Béla: Tragikum és történetfelfogás. 1971.
72. Bán Imre: Irodalomelméleti kézikönyvek Magyarországon a XVI–XVIII. században. 1971.
73. Pór Péter: Konzervatív reformtörekvések a századforduló irodalmában. Justh Zsigmond és Czóbel Minka népiessége. 1971.
74. Kőháti Zsolt: Sárközi György. 1971.
75. Katona Béla: Krúdy Gyula pályakezdése. 1971.
76. Bényei Miklós: Eötvös József olvasmányai. 1972.
77. Fekete Sándor: Petőfi romantikájának forrásai. 1972.
78. Agárdi Péter: Rendiség és esztétikum. 1972.
79. Mályusz Elemér: Királyi kancellária és krónikaírás a középkori Magyarországon. 1973.
80. Hopp Lajos: A Rákóczi-emigráció Lengyelországban. 1973.
81. Dersi Tamás: A századvég katolikus sajtója. 1973.
82. Martinkó András: Költő, mű és környezet. 1973.
83. Péter Katalin: A magyar nyelvű politikai publicisztika kezdetei. A Siralmas panasz keletkezéstörténete. 1973.
84. Sivirsky Antal: Magyarország a 19. századi holland irodalom tükrében. 1973.
85. Török Gábor: Lírai igefüggvények stilisztikája. 1974.
86. Pór Anna: Balog István és a 19. század elejének népies színjátéka. 1974.
87. Szalai Imre: A Vajda János Társaság. 1975.
88. Bán Imre: A Karthausi Névtelen műveltsége. 1976.
89. Czigány Lóránt: A magyar irodalom fogadtatása a viktoriánus Angliában 1830–1914. 1976.
90. S. Sárdi Margit: Petrőczy Kata Szidónia költészete. 1976.
91. Sipos Lajos: Babits Mihály és a forradalmak kora. 1976.
92. Kollin Ferenc: A Prager Könyvkiadó története. 1977.
93. Szuromi Lajos: József Attila: Eszmélet. 1977.
94. Nemes István: Radnóti Miklós költői nyelve. 1979.
95. Di Francesco, Amedeo: A pásztorjáték szerepe Balassi Bálint költői fejlődésében. 1979.
96. Szilágyi János: A Népszava irodalompolitikája 1919 és 1929 között. 1979.
97. Orosz László: A magyar verstani eszmélkedés kezdetei. 1980.
98. Bécsy Tamás: A drámaelmélet és dramaturgia Csokonai művében. 1980.
99. Lichtmann Tamás: Pap Károly. 1979.
100. Mégis győztes, mégis új és magyar. Tanulmányok a Nyugat megjelenésének hetvenedik évfordulójára. 1980.
101. Gerskovics, Alekszandr: Petőfi és a színház. 1980.
102. Nagy Sz. Péter: Az idilltől az abszurdig. Gelléri Andor Endre pályaképe. 1981.
103. Kelemen Péter: Szimbolista versszerkezetek Kosztolányi első korszakában. 1981.
104. Bónis György: Révay Péter. 1981.
105. Rubin Péter: Francia barátunk, Auguste de Gerando. 1982.
106. Kulin Ferenc: Hódíthatatlan szellem. 1982.
107. Pomogáts Béla: A transzilvánizmus. Az Erdélyi Helikon ideológiája. 1983.
108. Hopp Lajos: A lengyel literatúra befogadása Magyarországon 1780–1840. 1983.
109. Laczkó András: Ecset és toll. Rippl-Rónai József és az irodalom. 1983.
110. Péterffy Ida: Horváth Ádám munkássága a „Hunniás” előtt. 1985.
111. Markovits Györgyi: A magyar írók harca a cenzúra ellen. 1985.
112. May István: A magyar heroikus regény története. 1985.
113. Deme Zoltán: Verseghy könyvtára. 1985.
114. Angyalosi Gergely: A lélek lehetőségei. 1986.
115. Barta János: A pálya ívei. Kemény Zsigmond két regényéről. 1985.
116. Korompay H. János: Műfordítás és líraszemlélet. Egy fél évszázad magyar Baudelaire-értelmezései. 1988.
117. Martinkó András: Az Ómagyar Mária-siralom hazai és európai tükörben. 1988.
118. Gömöri György: Angol–magyar kapcsolatok a XVI–XVII. században. 1989.
119. Nemeskéri Erika: Cholnoky László. 1989.
120. Kemény Katalin: Az ember, aki ismerte saját neveit. Széljegyzetek Hamvas Béla Karneváljához. 1990.
121. Santarcangeli, Paolo: Magyarok Itáliában. Tanulmányok és előadások. 1990.
122. Kútfalvi Oszkár: Újságpaloták. 1991.
123. Németh G. Béla: Péterfy Jenő. 1991.
124. Gyenis Vilmos: Hermányi Dienes József (1699–1763). 1991.
125. Hima Gabriella: Kosztolányi és az orosz regény. 1992.
126. Széles Klára: Henszlmann Imre művészetelmélete és kritikai gyakorlata. 1992.
127. Deréky Pál: A vasbetontorony költői. 1992.
128. Kabdebó Lóránt: »A magyar költészet az én nyelvemen beszél.« 1992.
129. Kilián István: A minorita színjáték a XVIII. században. 1992.
130. Kulcsár Szabó Ernő: A magyar irodalom története 1945–1991. 1993.
131. Nagy Imre: Nemzet és egyéniség (Drámairodalmunk az 1810-es években: a hazafiság drámái). 1993.
132. Pintér Márta Zsuzsanna: A ferences iskolai színjátszás a XVIII. században. 1993.
133. Taxner-Tóth Ernő: Rend, kételyek, nyugtalanság (A Csongor és Tünde kérdései). 1993.
134. Botka Ferenc: Déry Tibor és Berlin (A Szemtől szembe és forrásvidéke). 1994.
135. Kristó Gyula: A történeti irodalom Magyarországon a kezdetektől 1241-ig. 1994.
136. Mezei Márta: Nyilvánosság és műfaj a Kazinczy-levelezésben. 1994.
137. Klaniczay Tibor/Klaniczay Gábor: Szent Margit legendái és stigmái. 1994.
138. Varga Imre: A magyarországi protestáns iskolai színjátszás a kezdetektől 1800-ig. 1995.
139. Szili József: Arany hogy istenül. Az Arany-líra posztmodernsége. 1996.
140. P. Müller éter: Drámaforma és nyilvánosság. A magyar dráma alakulása Örkény Istvántól Nádas Péterig. 1997.
141. S. Varga Pál: Két világ közt választhatni. Világkép és többszólamúság az ember tragédiájában. 1997.
142. Bajza Kálmán: Az Athenaeum-per. Az első magyar sajtóper története. 1997.
143. Berkes Tamás: Sárkány Oszkár. Egy „apollonista” tudós derékba tört élete. 1998.
144. Szabó G. Zoltán: A kézirattól a kiadásig. Kölcsey Ferenc verseinek szöveghagyománya. 1999.
145. Csorba Sándor: Bessenyei György világa. 2000.
146. Hartvig Gabriella: Laurence Sterne Magyarországon (1790–1860). 2000.
147. Varga Imre – Pintér Márta Zsuzsanna: Történelem a színpadon. Magyar történelmi tárgyú iskoladrámák a 17–18. században. 2000.