Széchy, III, 3–4. A genealógia megállapításában különbséget találunk a horvát és a magyar szakirodalom álláspontja között. Széchy szerint Ráttkay György nagybátyja volt Löbl János Kristóf feleségének, Ráttkay Annának, ami önmagában is képtelenség, hiszen maga állítja, hogy György és Anna testvérek voltak, mindketten Ráttkay (II.) Péter gyermekei. A Széchy által hivatkozott kézikönyvből azonban (Nagy, IV, 1862, 658) az derül ki, hogy Ráttkay Péter kétszer házasodott, s így fiának, Györgynek volt egy Anna nevű féltestvére, aki miután férjhez ment, majd megözvegyült Gregoriánc Páltól, hozzáment Löbl János báróhoz – eszerint Ráttkay György az e házasságból született Löbl Mária Zsófia nagybátyja volt, nem pedig annak édesanyjáé. Ezt az egész konstrukciót cáfolja azonban Gulin, 1995, 63–64 (ld. még a 128. és 129. lapok közötti genealógiai táblát), akinek kutatásaiból kiderül, hogy Ráttkay György édesapja nem az 1586-ban elhalt II., hanem az 1631-ig élt III. Ráttkay Péter volt, s a nemzetségnek ezen az ágán Anna nem is található. Mivel azonban Széchy szintén levéltári dokumentumra (Zrínyi Miklós és Löbl Mária Zsófia 1652. április 30-án kelt házassági szerződésére: Magyar Országos Levéltár, N.R.A. fasc. 319, n. 28) hivatkozik, az ő állítása is komolyan veendő: Zrínyi feleségének édesanyja valóban Ráttkay lány volt, aki nem szerepel az Ante Gulin által adott genealógiában. Ezért Löbl Mária Zsófiát itt joggal tekinthetjük Ráttkay György unokahúgának. Hogy távoli unokatestvér vagy közeli rokon volt-e, azt a további kutatásoknak kell tisztázniuk.