Az adománylevelet Ráttkay Franjo Glavinič, Czvit szvetih toyeszt sivot (Velence, 1628) c., Frangepán Farkasnak ajánlott munkájából vette át (Ráttkay 10–11). Vehette volna Vinko Pribojević a szlávok történetét magasztaló orációjából (De origine successibusque Slavorum, Venetiis, 1532 – kétnyelvű kritikai kiadás: O podrijetlu i zgodama Slavena, ur. Grga Novak – Veljko Gortan, Zagreb, 1951; az adománylevél éppen a zágrábi Érseki Könyvtár példányához kötve található, l. Miroslav Kurelac, „Historiografske koncepcije Franje Glavinića”, in: Zbornik radova o Franji Glaviniću, ur. Vatroslav Frkin i dr., Zagreb, 1989, 240) vagy az általa is olvasott, idézett Mauro Orbini, Il regno degli slavi (Pesaro, 1601, 168–169 – modern kiadás: Kraljevstvo Slavena, prevela Snježana Husić, prir. Franjo Šanjek, Zagreb, 1999), hiszen a humanista történetírás egyik elhíresült áltörténeti dokumentumáról van szó, amelyet annak ellenére, hogy olyan tekintélyek, mint Enea Silvio Piccolomini és Martin Kromer már a korban hamisítványnak minősítettek (vö. Kurelac, 1989, 241), még hosszú ideig használtak a történetírók a szláv nemzettudat(ok) erősítésére. L. Hrvoje Morovič, „Legenda o povelji Aleksandra Velikoga u korist Slavena”, in: H M., Sa stranica starih knjiga, Split, 1968, 109–124; Otokar Odložilik, The privilege of Alexander the Great for the Slavs, in: Folia Diplomatica, I, Brno, 1970, 239–251.