Legszebb példája ennek, amikor Erdődy Simon zágrábi püspököt és Bánffy Jánost (Szapolyai későbbi nádorát) említi elismeréssel „Ráttkay”, amiért kitartottak a nemzeti király pártján az 1527-i kőrösi gyűlésen – holott a valódi „tettes„: Nicolaus Isthvanfi, Historiarum de rebus Ungaricis libri XXXIV, Coloniae Agrippinae, 1623, 146 volt. Vö. Criterion, 1v.