Draskovics Gáspárról: Kukuljević–Sakcinski, 1886, 184–186; újabban pedig Hrvatski biografski leksikon, IV, ur. Aleksandar Stipčević, Zagreb, 1994, ad vocem. Draskovics Gáspárról igen érdekes, eddig ismeretlen részleteket tudhatunk meg Ladányi Ferenc Draskovics-genealógiájából. Eszerint a gróf, aki 1605. április 18-án született és 1662. május 22-én halt meg, öregkorára numizmatikára adta a fejét, s maradék vagyonát részben e szenvedélyére áldozva bebarangolta Itáliát és a Német Birodalmat; halála előtt nem sokkal ismeretséget kötött Fülöp mainzi püspökkel, aki tíz napon át vendégül látta, s beutazta vele tartományát; Draskovics hazatérve hálából négy török lovat és tizenkét hordó luthenbergi bort küldött neki ajándékba. Mármost tudjuk, hogy az 1663–64-i háborúban Zrínyi Miklós érdekeinek egyik legelkötelezettebb védelmezője a német birodalmi gyűlésben éppen ez a püspök, János Fülöp mainzi választófejedelem volt, így nem tartjuk lehetetlennek, hogy a volt vejével végül mégiscsak megbékült. Draskovics Gáspár útja már az 1660-as évek elején konspiratív célokat szolgált, hiszen kissé furcsának tűnik, hogy egy horvát főúr éppen ritka érméket keressen a német fejedelemségek franciabarát Rajnai Ligájának elnökénél… Ladányi olyan adatainak hitelességét, mint a Zrínyi első feleségének esetleges megmérgezéséről szóló híresztelés, további kutatásoknak kell tisztázniuk. L. Franciscus Ladanj, Fructus honoris in arbore Illyrico Hungarica domus Draskovithianae, 1675; a kézirat autográf példánya: Zagreb, Nacionalna i sveučilišna knjižnica, R 3572, mi a Budapesti Egyetemi Könyvtárban őrzött másolatot használtuk: Coll. Hevenessiana, LXX, 46–47.