Werbőczy István, Tripartitum opus iuris consuetudinarii Regni Hungariae. Magyarország szokásos jogának hármaskönyve, s. a. r. Csiky Kálmán, Bp., 1894; valójában a 13–14. század folyamán még Varasd területe sem tartozott a politikai (közigazgatási) értelemben vett Szlavóniához, legalábbis erre mutat, hogy eltérően más szlavóniai ispánoktól, a varasdi ispán általában szerepel a királyi oklevelek méltóságsoraiban, vö. ENGEL Pál, Magyarország világi archontológiája 1301–1, I, Bp., 1996, 223. Ráttkay Brodarics Istvánnak is szemére veti, ugyanezt a szűkmarkúságot, akinek tévedése annál bűnösebb, mert „a mi nemzetünkből való író” (Ráttkay 25); Brodarics azonban ennél is tovább ment, mikor Szlavóniát Magyarországhoz tartozónak tekintette, s déli határát jóval lejjebb terjesztette a Szávánál: Stephanus Brodericus, De conflictu Hungarorum cum Solymano Turcarum imperatore ad Mohach historia verissima, ed. Petrus Kulcsár, B., 1985, 29 (Bibliotheca Scriptorum Medii Recentisque Aevorum, Series nova, VI). Brodarics irodalmi és politikai tevékenységéről összefoglalóan: Marianna D. Birnbaum, Croatian and Hungarian Latinity in the Sixteenth Century, Zagreb–Dubrovnik, 1993, 123–154.