Ha lehetne...

Eltelt egy hosszú év
S megfogalmazni nem tudom,
Hogy vetett a lázadó hév
E sorsra s e jelenbe.

Néha meggyújtanám, ha lehetne
Az élet fájának múltba nyúló ágát,
De félek, a hamu alá temetve
Várhatnám némán a jövőt.

Ölném a mindent ölőt,
Pusztítva az idő fonalát;
...S talán magát az időt...
Állítva jelen-emléket a múltnak.

De amíg az idő-harcok dúlnak,
Változtatni rajtuk nem tudok.
Hisz az égő ágak utánam nyúlnak
És karjaikon a jelenbe jutok.