Te
(Annak, akit igazán szeretek)

Rohan a világ, de lényed bennem nyomokat hagy.
Értelmetlenül ellenkezek szavaiddal, vagy
Lehet, hogy beléd szeretek kicsit, és
Lehet az is, hogy az egész csak tévedés.
Ellepnek furcsa gondolatok...
Gyújtom a gyertyát, rád gondolok.

Sötétedik kinn, lassan leszáll az éj.
Órák múlnak szótlanul, míg alszik a kéj.
Lebben egy kósza árny a falon...
Kinn egyszer szél tombol, másszor nyugalom.
Idebenn félek. Kimondani már nem is merem,
Mennyire jó, hogy itt vagy nekem!

Major Andrea: Te