Megfejthetetlen titkok

Ki lakik a kőben,
a konokság üregeiben
sziklakemény koppanással
döcögve az időben,
hol szilárdul vasakartba
a mérhetetlen elszántság
mozdíthatatlan rugója,
ha mennydörgés ereje mozgatja?

Ki lakik a vízben
az örvények csöveiben
lüktető áramlásban
felpuhult kagylók törmelékeiben,
hol ömlik szívedbe
a szenvedélyek összemosódása,
ha láng-folyamba fullad a lobogás,
s a vízcseppekben kigyullad a szikra?

Ki lakik a fában
a kéreg hasadékaiban
meglapuló szótlanság
gyökérbe fúródó magányosságában,
hol senyvednek hurutos
ágak duzzadt izületeiben
a kíméletlenségbe fűrészelt vadhajtások,
ha évgyűrűkbe maródnak a fejszecsapások?

Ki lakik a tűzben,
a forróság rőt-sárga gömbjeiben
felhevült lávaömléssel
csorogva a megsemmisülés gyújtózsinórjában,
hol szivárog füst-oszlopba
a káprázat szivárvány lepedője,
ha a bűnbánat izzó kohójában
elhamvadsz a könyörgés sugár-kamrájában?