AJÁNLÓ__ ELŐSZÓ __TARTALOM __BEMUTATKOZÁS __IMPRESSZUM

Kék szemű lány

Hideg volt a fény,
S sokan löktek el,
De nem zuhantam én,
Küzdök az ár ellen.

Süllyedek tovább,
Az ár ellepett,
De megjött ő, és a
Sötétség visszament.

Ő jött el, a kék szemű lány,
Szerelemmel megkötött,
Rám se nézett, ment tovább,
Amíg az ár megtört.

Vele voltam most,
Csillagok alatt,
El nem sodort engem
A sötét áradat.

Ott volt mellettem,
Árból kimentett,
És csillagok alatt
Fogta ő két kezem.

Ő volt az, a kék szemű lány,
Szerelemmel megkötött,
És fogtam két szép kezét,
A csillagok között.

Ő volt az, a kék szemű lány,
Ki szerelemmel megkötött,
És fogtam két szép kezét,
A csillagok között.

Jött újra az ár,
Elvitte tőlem,
A csillagok közül
Alkonyban ő elment.

Ő volt hát a kék szemű lány,
Szerelemmel már megkötött,
És kihűlt lába nyomán
Mentem az ár mögött.

<_>