CÍMLAP
|
TARTALOM, ELŐSZÓ |
Tartalom
Előszó.
I. Pathoneurózisok.
II. A hiszteriás materializáció jelenségei.
III. Hiszteriás stigmák magyarázó kisérlete.
IV. Technikai nehézségek egy hisztéria-eset analizisénél.
V. Hipochondriás hisztéria-eset pszichoanalizise.
VI. A háborus hisztéria két tipusáról.
VII. A háborus neurózisok pszichoanalizise.
Előszó
A hisztéria vizsgálatából indult ki az egész pszichoanalizis 1894-ben, mikor Breuer és Freud kiadták megfigyeléseiket a hisztériás tünetek lelki mechanizmusáról. Ugyanebből az időből származik még együttesen irt gyűjteményes munkájuk: a "Studien über Hysteric" (Deuticke, Wien, III. kiadás.) Azóta az immár önállóan dolgozó Freud több kisebb-nagyobb dolgozatban igyekezett a hisztériáról alkotott nézeteit fokozatosan fejleszteni; e dolgozatok a "Sammlung kleiner Schriften zur Neurosenlehre" négy kötetében vannak elszórva. Kiemelendő közülük a "Bruchstück einer Hysterie-Analyse és a "Hysterische Phantasien und ihre Bezichung zur Bisexualität. Mélyreható közléseket tartalmaz a hisztériáról Freud legujabban megjelent bevezető műve: "Vorlesungen, zur Einführung in die Psychoanalyse", melyben különösen a hisztériás tüneteknek az érzelem- és indulatkifejező mozgásokkal való analogiája van alaposabban kifejtve.
Ebbe a sorozatba igyekeznek bekapcsolódni itt közölt önálló dolgozataim is. Megalkotásukra a gyakorlat kényszeritett, annak a szüksége, hogy az észlelésem alá kerülő hisztéria-esetek megértését a pszichoanalizis egyéb területeinek (pl. a kényszerneurózis tanának) már sokkal magasabb szinvonalához közelitsem. Az első értekezés (a "pathoneurózisok"-ról) nem vonatkozik kizárólag a hisztériára, hanem azokat a pszicho-biologiai meggondolásokat közli, amelyek nélkül a következők nem volnának kellőkép érthetők. A második: a "hisztériás materializációs jelenségekről" összefoglalja azt, ami ujjal a hisztéria elméletéhez a magam részéről hozzájárulhatok. A harmadik a hisztériás stigmáknak eddig csak szomatikus oldalról vizsgált tüneteit nézi meg a lélekelemzés szemüvegén keresztül. A negyedik értekezés alkalmazni igyekszik az uj megismeréseket a hisztéria-analizis technikájára, az ötödik egy hisztériás hipochondria-esethez fűz néhány megjegyzést a hisztériának más kórformákkal való kombinálódásáról, a két következő előadás pedig a háborus hisztériák elemzése révén a traumás neurózisok problémájára akar némi világot deriteni.
Az egyes dolgozatok egymástól teljesen függetlenek, csak a bennük érvényesitett elméleti felfogás közössége adja meg egységüket s jogosit fel engem arra, hogy többi dolgozataimtól elválasztva, külön kötetben adjam közre őket.
Budapest, 1918 november havában.
Ferenczi Sándor