A „metapszichológia” elnevezés, úgy látom, az irodalomban már eddig is kétféle értelemben volt használatos. Egyes filozófusok magának a metafizikának azokat a fejezeteit jelölik meg vele, melyekben a világnézet legmagasabb elveit adják elő. Így Eisler „Filozófiai szótára” a monizmust, dualizmust, parallelizmust és identitástant „metafiziológia gondolkodási irányoknak” nevezi; újabban az okkultisták is hatalmukba kerítették ezt a szót és felhasználják tapasztalataik és tantételeik tudományos elhelyezésére. Ezek az értelmezések természetesen nem közösek semmiben Freud metapszichológiájával. Végül megemlítem, hogy Kräpelin, a pszichoanalizis egyik mérsékelt ellenzője, tudományunkat egyszer gúnyosan metapszichiatriának keresztelte el; olyan elnevezés ez, melyért hálásak lennénk neki, ha Freud nem ő előtte használta volna már a „metapszichológia” szót.