Bevezetés a Naplóhoz (részlet)

A Napló 1932-ben született, és csak most, 1969-ben jelenik meg nyomtatásban*. A csaknem negyvenéves késés magyarázatot kíván.

Mi mindnyájan, akik közel álltunk Ferenczi Sándorhoz életének utolsó éveiben, tudtunk a Napló létezéséről. Megírásának tervéről a megelőző években több alkalommal beszélt nekünk. 1932 folyamán gyakran említette, hogy dolgozik rajta, és életének utolsó hónapjaiban, 1933-ban többször említette, hogy mivel fel kellett hagynia a praktizálással, nem tudta befejezni a Naplót, és mennyire sajnálja, hogy nem tudta belevenni betegeivel kapcsolatos utolsó tapasztalatait, mert azoknak, sorban egymás után, el kellett őt hagyniuk.

[...]

Az utolsó gépelt feljegyzés 1932. augusztus 24-i keltezésű. Aztán Ferenczi abbahagyta a munkát, hogy először Bécsbe utazzon, ahol életében utoljára találkozott Freuddal, majd onnan a wiesbadeni kongresszusra, amelynek hivatalos megnyitója szeptember 4-én volt. Ezt a napot követően már csak hat kézzel írott oldal született, valamennyi 1932. októberi keltezéssel.

Ha összevetjük a Napló keltezéseit - az első feljegyzés 1932 januárjából való, aztán meglehetősen folyamatos bejegyzések következnek 1932. augusztus végéig, és végül néhány össze nem függő jegyzet októberből - a Ferenczi halála után írásai között fellelt és a Bausteine IV. kötetében, majd a Final Contributionsban megjelent Jegyzetek és töredékek dátumaival, a következőt találjuk: néhány feljegyzéskísérlet 1920-ban, majd 1930-ban és 1931-ben folyamatos munka, amely hirtelen abbamarad 1932 elején. Ugyanez év júniusából egyetlen egy, nem nagyon érdekes feljegyzés, szeptember közepén azonban egy új feljegyzéssorozat kezdődik Biarritzban, ahová Ferenczi Wiesbadenből utazott, és ahol betegségének, az anaemia perniciosának első riasztó tünetei jelentkeztek. Innen kezdve a feljegyzések folytatódnak az év végéig.

Azt hiszem, ezekből a részletekből nagy valószínűséggel következik, hogy az 1930-ból és 1931-ből származó feljegyzések mintegy a Napló előtanulmányai voltak. További bizonyítéka ennek a feltevésnek, hogy a legtöbb feljegyzést kézzel írta, a legkülönbözőbb papírokra, a közönséges papírlapoktól kezdve a borítékok és furcsa gyógyszerészeti propagandaanyagok hátoldaláig; ezzel szemben a szűkebb értelemben vett Napló majdnem teljes egészében géppel íródott, és oldalai többé-kevésbé helyesen számozottak. Ez a rendezett munka, csakúgy, mint Ferenczi állapota, rettenetes csapást szenvedett a Freuddal való utolsó találkozásakor (és az ezt követő betegsége során, amiről nem tudható, véletlen egybeesés vagy következmény volt-e).

Ferenczi soha többé nem tudta már összeszedni magát annyira, hogy úgy folytassa Naplóját, ahogy annak megírását eltervezte, és 1932 első felében meg is valósította; mégis, ahogy azt a Jegyzetek és töredékek mutatja, az év végéig folytatta az adatgyűjtést és ötleteinek lejegyzését, remélve, hogy állapota talán javulni fog. Mindannyian tudjuk, hogy ez nem következett be, és Ferenczi 1933 áprilisában meghalt.