A levél Milton prózai műveinek (The Prose Works of John Milton, London, 1905) Ill. kötetében (462–478.). Mint kortársai közül annyian, Milton is csak elítélő szavakat talál az akkori közoktatás jellemzésére: 7–8 évet vesztegetnek nyomorúságos (miserable) latin és görög nyelvismeretre, melyet könnyen és élvezetesen (easily and delightfully) lehetne egy év alatt is elsajátítani, amivel elérnők azt, hogy növendékeink csakhamar értékes tárgyakkal, dolgokkal (the substance of good things, the solid things) ismerkedhetnének meg. Az iskola tárgyi ismeréteket nyujtson. A 12-ik évtől a 21-ik évig terjedő nevelésnek, melyre Milton gondol, három ága van: tanulmányok, gyakorlatok, életrend (diet). A tanulmányok anyaga vallástanon kívül: angol nyelvtan, latin és görög nyelv főleg gazdasági, földrajzi és természettudományi írók olvasásával kapcsolatban (Cato, Varro, Columella, Vitruvius, Seneca Quaestiones Naturales, P. Mela, Celsius, Plinius, Aristoteles és Theophrastos fiziologiai művei, a költők közül Hesiodos, Theokritos, Aratos, Nikandros, Oppianos, Lucretius, Vergilius Georgikái), erkölcstan (Cicero, Platon, Xenophon, Plutarchos), háztartástan, egyebek közt idevágó színdarabok olvasásával (tragedies also that treat of household matters, as Trachiniae, Alcestis and the like), politika és jog (régi és új törvénykönyvek), logika, retorika, poétika, olasz nyelv. Csak a végén, mikor a tanulók már tárgyi ismereteket szereztek (when they shall be thus fraught with an universal insight into things) tanulhatnak fogalmazást. Gyakorlatok: katonai mozdulatok, vívás, birkózás, zene, utazás. Az életrend legyen egyszerű és mértékletes. – Mint e vázlatból kitűnik, a Milton szeme előtt lebegő nevelésből hiányzik a humanisztikus szempont; ez a nevelés hangsúlyozottan gyakorlati vonatkozású. A szerző olyan embert akar képezni, aki helyesen, ügyesen és nemesen tudja a békében és háborúban szükséges tisztségeket ellátni (a complete and generous education, that which fits a man to perform justly, skilfully and magnanimously all the offices, both private and public, of peace and war). – V. ö. Angyal Dávid: Milton mint paedagog. Magyar Tanügy. IX. (1880). 28–33. l. – Hantos Gyula: Milton mint nevelő. Család és iskola 1909. évf. 4. sz.