Az egész mozgalomnak hazánkra is volt némi hatása, mely azonban csak a tizenkilencedik század elejétől fogva jelentkezett feltetszően, nehány lutheránus iskola vezetőiben vagy tanítóiban, akik németországi tanulmányaik idejében tudomást vettek a filantropisták törekvéseiről s azokat utóbb hazájokban igyekeztek élő szóval és irásaik útján megismertetni. Valószínű, hogy az ez időtájt keletkezett nehány evangélikus nevelő-intézet alapítása filantropista-hatásokra vezethető vissza (Lőcse, Késmárk, Csetnek, Eperjes). E hatások kinyomozásában Kiss Áron után (A magyar népiskolai tanítás története. I. 105 k. l.) legtöbb érdeme Szelényi Ödönnek van: Genersich Imre. Egy szepesi pedagógus I. Ferenc korából. Lőcse, 1914. – U. az: Egy régi magyar pedagógus (Adalékok a filantropinizmus magyarországi történetéhez). Magy. Paed. 1915. 305–330. l. – U. az: Egy magyar aufklärista pedagógus (Tsisch Tamás). Uránia, 1917. – U. az: Régi nevelőintézetek a szepességben (közlemények Szepes-vármegye multjából. 1915. VIl. évf. [16–23 l.]). – Részben filantropista hatás ismerhető fel Tessedik Sámuel szarvasi evangélikus lelkész törekvéseiben is. Róla és gazdasági iskolájáról először kimerítően szintén Szelényi Ödön írt: Tessedik Sámuel élete és munkássága Bpest, 1916. – Utána Gaal Jenő: A falú gondozása. Tessedik Sámuel élete, alkotásai és művei. Bpest, 1918. – Szeniczey Vilma: Tessedik Sámuel közgazdasági törekvései s a szarvasi gyakorlati gazdasági iskola. Századok, 1918. 5. és 6. – sz. – V. ö. Thessedik Sámuel Önéletleírása. Eredeti német kéziratból fordította és kiadta Zsilinszky Mihály. Pest, 1873. – Végül, itt említem meg, hogy Berzeviczy Gergely, a kiváló nemzetgazdaságtani író is megfordult 1786-ban a dessaui filantropinumban, melyről nagyon elismerően nyilatkozik édes anyjához intézett egyik levelében. L. Berzeviczy Aladár (Gergely unokája); Briefe Gregor von Berzeviczy's anseine Mutter aus Deutschland, Frankreich und England in den Jahren 1784 bis 1787. Leipzig, 1897. 40–41. l.