Művem ezen harmadik részének, különösen az első fejezetnek szövegében az olvasó néhány oly helyet fog találni, melyeket szóról-szóra vagy csekély módosítással „A magyarországi középiskolák múltja és jelene, Budapest, 1896” című munkám 19–61. lapjairól vettem. Ezt az eljárásomat, úgy hiszem nem kell mentenem: az illető megállapításokat és értékeléseket ma sem írhatnám meg másképen. A mű már két évtízed óta teljesen elfogyott és egészen kikerült a forgalomból. Ugyanez áll „A magyarországi közoktatás története Mária Terézia korában” című (Budapest, 1899–1902) forrásszerű nagy munkámról, melyből bőségesen merítettem adatokat. Ahol nem idézek, most említett műveimet követem. A tárgyamra vonatkozó nagyobb összefoglaló művek a következők Kármán Mór, Közoktatási Tanulmányok (Közoktatásunk múltja) Bpest, 1911. – Kiss Áron: A magyar népiskolai tanítás története. Bpest, 1881. – U. az: Adalékok Magyarország nevelés- és oktatásügyi történetéhez. Buda-Pest, 1874. – Mészáros Ferenc: A magyarországi kath. gymnasiumok története. Budán, 1885. – Molnár Aladár: A közoktatás története Magyarországon a XVIII-ik században. I. Bpest, 1881. – Szelényi Ödön: A magyar ev. nevelés története a reformációtól napjainkig. Pozsony, 1917.– Szilágyi István: A gymnasiumi oktatásügy története a magyarországi helv. hitvallásuaknál. Sárospatak, 1861. – Városy Gyula és Weiser Frigyes: A katholikus iskolaügy Magyarországon. Kalocsa, 1882–1885. 4 füzet. (Az első füzet szól a magyar katholikus alapítványok jogi természetéről, különös tekintettel a katholikus iskolaügyre; a II–IV. kötetek [Literae authenticae] az eredeti alapító levelek szövegeit közlik.) – V. ö. még a milleniumi összefoglalások közül a következőket: Péterfy Sándor, A magyar népoktatásügy; Sebestyén Gyula, Az elemi iskolai tanítóképzés; Többen, A felső oktatásügy Magyarországon.