A jezsuiták szívósságát semmi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy ismételt kitiltásuk dacára is, az egész század tartama alatt, titokban, rendi ruházatukat levetve, tovább tanítottak Kolozsvárt. Ezt a tényt az 1762/3-ik évi invesztigáció alkalmával a kolozsvári főiskola elöljárója így jelenti a guberniumnak: „Scholae (Claudiopolitanae) initium habuerunt a la statim Fundatione et Erectione, et subinde expulsa per haereticos Societate, cessarunt publice tractari; tradebantur tamen a nostris veste aliena occultatis saeculo integro, donec tandem Magni Leopoldi Caesaris auctoritate in hanc civitatem reducta etc.” O. L. Erd. Udv. Kane. 399 ex 1764. – V. ö. Szilágyi Sándor: Erdély irodalomtörténete. Bpesti Szemle, IV. köt. (1858) 4–5. l.; 191–192. l. – Kővári László: Erdély történelme. Pest, 1863. V. köt. 221; VI, 46.