Zágoni Mikes Kelemen Törökországi levelei. Bpest, 1906. 79–81. l. – Ismeretes, hogy Mikes levelei erősen éreztetik (különösen francia) olvasmányainak hatását. A fent közölt 62. számú levél is – mint Zolnai Béla meggyőzően kimutatta – d'Argens marquis 1737-ben kiadott Lettres Juives egy darabjának hatása alatt áll. A gondolatoknak egynémely azonossága mégsem akadályozhatja meg a magyar nevelés történetíróját abban, hogy Mikesnek e levelét forrásnak ne tekintse, mert ha az akkori francia és erdélyi vidéki nemesség fiainak nevelésében analog vonások tényleg nem lettek volna, Mikes nem is használhatta volna föl francia mintáját a hazai viszonyok leírásában. A levél egyes részletei különben nyilvánvalóan erdélyiek (országgyűlésen való szereplés, a kollégiumi oktatás egyoldalúsága, reális tárgyak elhanyagolása stb.). Már Riedl Frigyes kiérezte e birálatnak nagyjában egyezését Apáczaiéval. V. ö. Zolnai Béla: Mikes törökországi leveleinek keletkezése (Egy. Phil. Közl. XL. évf. 1916, 18–19. l.), továbbá Király György: A törökországi levelek forrásaihoz (U. ott XXXIII. évf. 1909, 345. l.), Gragger Róbert, U. ott XXXV. évf. (1911), 709–710. l. – Mikes leveleivel pedagógiai szempontból foglalkoztak: Horváth István: Mikes Kelemen jelleme és pedagógiai eszméi. Magyar Pestalozzi, 1905 évf. 23–25; Márki Sándor: Rákóczi és Mikes a nevelésről. Székely Tanügy, 1908. évf. 1. sz; Bittenbinder Miklós: Mikes Paed. levelei. Kath. Szemle, 1912. 858–855. l. Relkovic Mila: Mikes Kelemen nevelési elvei. Nemz. Nőnev. 1914. 90–95. Megjegyzem itt, hogy a XVIII. század első felében még a lovagi nevelés nyomaival is találkozunk Erdélyben. A nemes urfi néhány osztályt elvégezvén, egy főúr udvarába került, s ott inas (apród), majd étekfogó, végül „fő ember szolgája” (lovag) lett. L. Kemény Gábor önéletírása 8. l. „Pétert a bátyámat Báthori Gábor fejedelem idejében adta volt (atyám) Bethlen Gábor udvarában … Dévát obsideáltatván az fejedelem (Bethlen Gábor), gyermekes állapotjában is azon bátyám, ki akkor csak inassa volt, kicsatázván, többekkel együtt vitézül emberkedett és még akkor jó hírt nevet kapott. Megjővén Bethlen Gábor, lőtt étekfogójává, azután fő ember szolgájává”.