Tétel adatlapja
CÍMLAP
Jankovits László
Accessus ad Janum

TARTALOM, ISMERTETŐ



Tartalom

Előszó
Guarino iskolája és az accessus ad auctores
A költő élete
Az indok és a szándék, az idézés és a jelképes beszéd
A tudományok felosztása
Retorikai előgyakorlatok

Narratio, narratiuncula: fabella - argumentum - historia
Sententia - chria
Anaskeué - kataskeué
Laus - vituperatio - comparatio
Éthopoiia (ethologia, éthé, sermocinatio, allocutio) - prosópopoiia (conformatio)
Ekphrasis
Thesis
Coniecturalis causa
Locus de testibus et argumentis
Legum laus ac vituperatio
Az úgynevezett pajzán epigrammák az iskolában
Janus Pannonius és Vergilius Panegyricusa
A Búcsú Váradtól megközelítése
Ad animam suam

Kutatástörténeti összefoglalás
A vers megközelítése
Részletes magyarázat
A vers szerkezete
Függelékek
I. Függelék: Az Ad animam suammal rokonítható neolatin költemények
II. Függelék: A Janus-versek konkordanciája
Irodalom
Személynévmutató


Ismertető

A szerző ambíciója nem kevesebb, mint hogy aprólékosan bemutassa, miként tekintett a korabeli Itália szellemi élete az Alpokon túli 'barbár világból' hozzájuk érkezett Janus Pannoniusra, az első 'hegyen túli' humanistára, miként értékelték költészetét, illetve miként van jelen e lírában az akkori itáliai költészetfölfogás.

A szerző mindenekelőtt bemutatja a 15. századi Battista Guarino De ordine docendi ac studendi (A tanítás és tanulás rendje) című, akkor széltében használt munkáját, amely a humanista nevelés alapjául szolgált; fölméri a 15. század közepének irodalomtanítási gyakorlatát, és ezen keresztül az ókori literatúra eszményeinek föltámadását.

Ezután röviden áttekinti a magyar költő életét, munkásságát és pályáját, majd szól retorikai tanulmányairól, mestereiről és mintáiról, de legtüzetesebben Itáliában, illetve idehaza keletkezett ismert (pajzán epigrammák; Búcsú Váradtól; Ad animam suam stb.) és kevésbé nevezetes munkáit elemzi, éspedig abból a szempontból, mennyire feleltek meg ezek a kor itáliai humanizmusa eszményeinek és irodalmi gyakorlatának, mennyiben tükrözték az ókori irodalom reneszánszát, 15. század közepi visszaidéződését.

A testes függelékkel, bőséges szakirodalmi jegyzékkel és névmutatóval záródó értekezést igen sok magyar és latin nyelvű szemelvény, forráshivatkozás, lapalji jegyzet kíséri.


×