Katona Lajos pályája
(részlet)

A századforduló magyar gondolkodástörténetében előkelő hely illeti meg Katona Lajost. És nemcsak hazai, hanem európai mértékkel vizsgálva munkásságát, s nemcsak az irodalomtörténet írásban elért eredményeiért, hanem néprajz-, nyelv- és történettudományi tanulmányaiért is. Tevékenysége számos tudományág területét fogta át, mégsem volt polihisztor, sem a szónak régebbi, sem mostani értelmében. Problémaérzékenysége és több szaktudományban megpróbált gondolkodásmódja, gazdag nyelvismerettel erősített filológusi ösztöne és egymásra épülő kutatási témái egyaránt elősegítették, hogy mindegyik szaktudományban maradandót hozzon létre, méghozzá úgy, hogy közben ezek összekapcsolására is példát adjon. Úgy vélte, "az ismertet tárgyainak egymással való sokszoros összefüggésénél fogva... mindegyik tudományág annyira összefonódik a többiekkel, hogy hol ez szorul amannak, hol meg amaz ennek a segítségére: bármelyik juthat a többivel szemben középponti helyzetbe, vagy lehet egy másiknak, mint középpontinak, a küllője".

[...]

Munkássága a benne rejlő lehetőségek felől szemlélve valóban töredékes maradt, így sem csekély értéket képviselő eredményei felől azonban meg kell kísérelnünk hiányzó részéinek "kibetűzését". Hiszen manapság, mikor szorosan összetartozó tudományágak egyre tehetetlenebbül szemlélik egymást, Katonának ismeretegységesítő - vagy, ahogy ő nevezte - "egyetemes" filológiája talán nyújthat némi útbaigazítást. Persze, nem könnyű recept formájában, hanem fáradságos egyeztetéseket, feszítő végiggondolásokat követelve.

[...]