CÍMLAP
|
TARTALOM, BEVEZETÉS |
Tartalom
Első kötet
A szolgaságtól a szabadságig
A honfoglaló magyarok.
A honfoglaló magyarok száma. - Egyenlőség. - A családi élet. - Az itt talált népek. - A nagy- és kisbirtok. - Állattenyésztés. - Halászat. - A tanya. - »Ázsiai« gazdaság. - Megjelenik a kereszt.
Szabadok és nem szabadok.A törzsszerkezet felbontása. - A várszerkezet. - Nincs rendi külömbség a szabadok közt. - A nem szabadok különféle osztályai. - A törvény és a nem szabadok. - Miben egyenlők a szabadok és a nem szabadok?
A bálvány és a kereszt küzdelme.Az ősi hit. - A lázadó Kupa. - A szerzetesek és a földmivelés. - Szent István törvényei. - A háztüzörző. - Achtum és Csanád. - A Csanád-monda és népmeséink. - A félmagyar király. - A nép apja. - Gellért püspök és Aba Sámuel. - A bujdosó herczegek. - Vatha lázadása. - Gellért mártirhalála. - Az ősi vagy az uj hit? - A fejérvári népgyülés. - Félig pogány, félig keresztény imádság.
Szent László.Legendák Lászlóról. - László törvényei. - A zsidók és izmaeliták. - A székelyek. - Az ünnepnapok. - A tized. - A királyi jog.
Megye és község.Vár és megye. - A községek alakulása. - Villa és praedium. - A községek a lakosok szerint. - Hat féle magánbirtok. - A földmérés. - Nyilföldek. - Az eke. - A gazdasági élet fejlődése.
A királyi hatalom.Könyves Kálmán. - A királyi hatalom megerősitése. - Kálmán és a nép. - A füstpénz. - A rabszolgák. - Az istenítélet. - Az egyház hatalma. - A zsidók és izmaeliták. - Nincs boszorkány! - II. István és a főnemesség. - A kunok és a bessenyők. - Az aradi gyűlés. - Oltó püspök Magyarországról. - A szászok betelepitése. - III. Béla és a nép. - A király jövedelme. - A föld népe teljesen ellátja élelemmel a királyt.
Az arany bulla.II. Endre adományozásai. - Az élősdi idegenek. - Bánk bán. - Gertrud királyné meggyilkolása. - Tiborcz. - A nép siralmas állapota. - Birtokpörök. - A törzsökösök és a jövevények. - Rabszolgák felszabaditása. - Az arany bulla. - Javult-e a nép helyzete? - A pannonhalmi apátság pöre a néppel. - Itélet e pörben. - A pápa a mohamedánok ellen. - Az arany bulla megujitása. - Az egyházi hatalom. - Az alsó papság szegénysége. - Már szolgarendüeket is fölvesznek a papirendbe.
A tatárjárás.IV. Béla a főurak ellen. - Julián szerzetes útja az ős hazába. - Jön a tatár! - A kunok befogadása. - A kunok garázdálkodása. - Kuthen kun fejedelem megöletése. - A Sajó melletti ütközet. - Az elpuhúlt főnemesség. - A tatár világ. - A lépre csalt nép. - Rogerius esperes a tatárjárásról. - Az éhinség.
A főnemesség.A második honalapítás. - A főnemesség féktelenkedése. - Kun László szekere. - Timótheus püspök. - Levél az egyenlőségről. - A megyei önkormányzat. - Várjobbágyok nemesítése. - A jobbágy.
Úri hatóság alatt.A kis királyok. - Frá Gentile. - Trencséni Csák Máté. - Csaták a főnemesekkel. - Az új főnemesek. - Szécsi Dezső. - Zách Feliczián merénylete. - A bandériumok. - Az ősiség. - A jobbágyok szabad költözködése. - Telepítés. - A pénzbeváltás. - Az adó. - Bányászat. - Nagy Lajos király. - A kilenczed. - A községek. - Az úrbéri szerződések.
Az erdélyi parasztlázadás.Az oligarkia felülkerekedése. - A jobbágyok szabad költözködése. - Törvényczikk a fosztogató urak ellen. - A tized behajtása. - Az adó emelkedik. - A telek katonaság. - A társadalmi egyenlőség tanai. - Marchia Jakab. - Az erdélyi lázadás kitörése. - A bábolnai ütközet. - A kolozs-monostori egyesség. - Az unió. - A lázadás megújul. - Az apáti egyesség. - A lázadás leverése.
A Hunyadiak kora.Hunyadi János eredete. - Hunyadi és Kapisztrán. - Cilley. - Hunyadi László lefejeztetése. - Mátyást királlyá választják. - A fekete sereg. - Az erdélyi lázadás. - Mondák. - Mátyás törvényei. - Mátyás, az igazságos. - A nagy király halála után. - A fő- és köznemesség. - Bakócz Tamás.
Dózsa György lázadása.A keresztes hadjárat. - Dózsa Györgyről. - A király rendelete. - A lázadás kezdete. - Lefolyása. - Dózsa kivégeztetése. - A parasztság leigázása.
Mohács.Verbőczy Hármas könyve. - A hármas könyv a jobbágyokról. - A rákosi és hatvani országgyűlések. - Szalkai és Szerencsés. - A mohácsi temető.
Török világ - német világ.Az ország kettészakadása. - György barát és a nép. - A szabadköltözködés. - A háromfelé szakadott ország. - A török és a német világ.
A kuruczvilág.Főurak összeesküvése. - Thököly Imre. - Kollonics tervezete. - A bujdosók. - II. Rákóczy Ferencz föllépése. - Kurucz és labancz. - A szécsényi gyűlés. - Rákóczy és a nép. - Az ónodi gyűlés. - Borúl az ég. - A szatmári béke. - A kurucz világ költészete.
A »csöndes évek«.Az állandó hadsereg. - Ki viselje a terhét? - Az adó a jobbágy személyes terhe. - Az összeírás. - A nagybirtok. - Parasztlázadás.
»Életünket és vérünket!«A nemesség fölbuzdulása. - Kollár Ádám könyve. - Uralkodás országgyűlés nélkül. - A székely határőrség. - A királyné a népért. - Az urbér szabályozása.
Negyven év.A népboldogító császár. - Hadüzenet a kiváltságoknak. - A Hóra-féle lázadás. - A nagy elvek bukása. - Az 1790-91-iki országgyűlés. - A franczia forradalom hatása. - Martinovics és társai. - A reakczió.
Virrad.A »huszártiszt«. - Széchenyi könyvei. - Az 1832-36. országgyűlés. - Az urbér. - A szabadelvüség hősei. - Kossuth föllépése. - A Törvényhatósági Tudósítások. - Kossuth fogsága s kiszabadulása.
Szabadság, egyenlőség, testvériség.Az örök váltság. - A »Pesti Hirlap«. - Kossuth és Széchenyi. - Az Adó és Két garas. - Önkéntes adózás. - Könyvek a robot- és a dézsmáról. - Az 1844-iki országgyűlés. - A védegylet. - Kossuthot követté választják. - Az utolsó rendi országgyűlés. - A márcziusi napok. - Petőfi és a nép. - Az első felelős miniszterium. - A felszabadúlás. - Az Unio.
Második kötet
A bölcsőtől a sírig
A házépítésről. - Fejlődés az építésben. - Székely házak - magyar házak. - Családalapítás. - Lakodalmi szokások.
Család és iskola.A mézes hetek. - Az első gyermek. - Babonák. - Keresztelő. - Dajka-danák. - Gyermekjátékok. - Az iskolában.
A nép lelke.Jellemvonások. - Vallás. - Ünnepi szokások. - Nyelv. - Költészet. - Viselet.
A véradó.Hadi szolgálat régen és most. - Toborzás. - Katona-fogdosás. - Az »obsitos.« - A kaszárnyában. - A katonaélet költészete.
Erdőn, mezőn.Általános kép a földmivelésről. - A különféle gazdasági munkák. - A gazdasági élettel kapcsolatos szokások. - A pásztorélet. - A halász. - Mindenféle foglalkozások.
A faluban.Községi élet régen és most. - Az előljáróság. - A jegyző. - »Belső« emberek. - Falusi olvasó-körök. - Az alkotmányos jogok gyakorlása. - A vásár.
A temetőkertben.Az öreg ember. - A halál. - Temetkezési szokások. - Fejfák. - Sírfeliratok. - Megnyugvás.
Bevezetés (részlet)
[...]
Mi e könyvnek a czélja?
Végigvezetni az olvasót a magyar történelem kevésbbé ismert, járatlan ösvényein. Eléje teríteni a magyar népnek, a föld népének ezer esztendős történetét; hol jobbra, hol rosszabbra forduló állapotát; végigvezetni a törekvések, küzdelmek ezer esztendős utján, amely törekvéseknek, küzdelmeknek hol nyilt, hol rejtegetett czélja ez volt: szabadság, egyenlőség, testvériség.
Nehogy az olvasó félreértse szándékomat. E könyvnek nem lehet czélja már begyógyúlt sebeknek felszaggatása. Ellenkezőleg: az a becsületes czélja van, hogy a szabadság, egyenlőség és testvériség Szentháromságában egygyé lett népek közt a szeretetet még bensőbbé tegye, urat és parasztot, a szó nemes értelmében egy testté s lélekké forraszszon össze.
Történetet írok, szívemben mély szeretettel a föld népe iránt, melynek véréből való vér vagyok én is, de nem gyűlölettel az iránt az osztály iránt, mely nemcsak ura s elnyomója tudott lenni a népnek, de szerető édesatyja is s mely végül önként, kényszerítés nélkül, példátlan lelkességgel, maga küzdi ki a nép szabadságát, osztja meg vele jogait, osztozik vele a közterhekben!
Való igaz, hogy a nemesség nemcsak a nép, de a maga érdekében is cselekedett, midőn a népet a földdel együtt fölszabadította, de e könyv olvasói ne feledjék, hogy a nemesség zöme saját maga ellen vélt cselekedni, midőn a nép felszabadításáért lelkesűlt s igy amit tett: az ő részéről, az ő legjobb hite szerint, nagylelkű lemondás volt a kiváltságokról s becsületes osztozkodás a néppel jogokban és terhekben.
Azt gondolom, apró részletezés nélkül is kitűnik az elmondottakból, mi lehet könyvem tartalma s minő az iránya. A föld népének története, állapotának, életének rajza e könyv a szolgaságtól a szabadságig.
A honfoglaló magyar nép életemódjának, műveltségi állapotának rövid rajzával kezdem könyvemet, úgy megyek át annak megrajzolására, miként alakúlnak a különböző rendek, osztályok s mint sülyed a tiszta magyar faj egy része jobbágygyá. A föld népének a nemességgel való viszonya, a népnek állapota s küzdelme a szabadulásért: ez húzódik végig könyvemen. A parasztlázadások egész sorával találkozik könyvemben az olvasó. Kezdve az erdélyi parasztság 1437-iki lázadásán, lehető hűséggel irom meg a különböző parasztlázadásokat, nevezetesen: a Dózsa-lázadást, ezt a nagy parasztdrámát; a Péró-féle lázadást; a Hora- és Kloska-lázadást; nem is emlitve itt a kisebb paraszt lázadásokat. Hogy királyaink minő háborukat viseltek, hol s kikkel hadakoztak: nem az én könyvembe való, s csak annyiban érdekel ez vagy az a történeti esemény, amennyiben megvilágítja, érthetőbbé teszi a nép szomorú állapotát, szabadulásért való küzdelmeit. Könyvemnek aránylag legnagyobb része lesz e század első felének története, mikor a nemességnek színe-java hatalmas akczióba kezd a nép felszabadításáért. A magyar nemzet történetének legszebb lapjai ezek: a Széchenyiek, Kossuthok, Bezerédjek stb. kora. És nagy szerep jut a költőknek, kik többnyire a nép fiai s kik a toll erejével küzdenek a vérükből való vér felszabadulásáért. Természetes, hogy külön fejezet illeti meg Petőfit.
Ez könyvemnek nagy vonásokban rajzolt első kötete. A második kötet a most élő népet rajzolja: a bölcsőtől a sírig. Végig kisérem a népet a szó való értelmében, születésétől haláláig. A fészekrakáson: a házépítésen kezdem. Hogyan építi házát a magyar ember? Mik a nevezetesebb külömbségek e tekintetben az ország különböző vidékein? Mint fejlődött az építkezés az idők során?
Aztán jön a családi élet megalapítása. Az ezzel kapcsolatos lakodalmi szokások. A gyermek ápolása, nevelése. A gyermek iskolába kerül. Milyen a falusi iskola? Milyen volt régen, milyen ma? A nép nyelve általában s tájak szerint. A nép hite, vallása. Költészete. A nép ruházkodása, viselete, a nevezetesebb eltérések.
A katonaélet: régen és most. A katonaságból haza kerűl a legény: kezdődik a gazdaság. Milyen az a magyar paraszt-gazdaság? Elvezetem az olvasót a pusztára, az erdőre. Az alföldi magyar tanyájára s a székely sovány, keskeny földjére. Külön helyet követel a pásztor élet. És a magyar halász. S a magyar mesterember.
Hát a községi élet? És az alkotmányos jogok gyakorlása? A restauráczió? A követválasztás?
Igen, a bölcsőtől a sírig kísérem a népet: a halottas házhoz, meghallgatni a siratót, a néplélek e kevésbé ismert kincsét, s a temetőbe hol még láthatók a sírkövek közt a régi, harczias világra emlékeztető kópjás fejfák.
Nagy útra viszem az olvasót, aki velem tart; de hiszem, hogy - ha csak könyvemnek hőse, a nép iránt való erős szeretetemben túl nem becsültem erőmet - utunk nemcsak nagy, hanem érdekes és tanulságos is leszen.