Faludi Ferenc

Szent István királyhoz

Dicső István, nagy királyunk,

Téged ég s föld magasztal,

Téged tisztel kis országunk,

Első szent urának vall.

Tőled vette fényességét,

Méltóságát, érdemét,

Koronája ékességét,

Hitit, kincsét, mindenét.

Elbujdostál, megkerestünk,

Áldott légyen a szent ég!

Országunkba bévezettünk,

Szívünk örömében ég!

Drága kincsünk, feltaláltunk:

Magyarország, vigadozz!

Itt van, kit óhajtva vártunk,

Ezer áldásokat hoz.

Íme a te reménységed,

Ínségedben idenézz:

Isten után erősséged

Megoltalmaz ez a kéz.

Megvigasztal midnyájunkat,

Hatalmunkban vastagít,

Megtágítja országunkat,

Végig megtart, boldogít.

Budán nyugszik; Buda vára,

E szentséget megböcsüld!

Atyja után, nem sokára,

Biztat az ég: Imrét küld.

István mellett itt lész fia,

Megtestesült angyalunk,

Megszerzi ezt két Mária,

Égi s földi asszonyunk.

Hátra

Kezdőlap

Előre